Szijjártó–Káčer találkozó Pozsonyban: Az érzékeny témákat igyekeztek kerülni, de nem nagyon sikerült

Nyitókép: Fb live, reprofoto

Kétnapos munkalátogatásra érkezett Pozsonyba Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter. Szlovák kollégájával, Rastislav Káčerral hétfőn kétoldalú megbeszéléseket folytatott, holnap, december 6-án pedig a V4-es országok külügyminiszterei találkoznak Pozsonyban, hogy áttekintsék az aktuálpolitikai kérdéseket.

A két miniszter közös sajtótájékoztatóján Káčer röviden, Szijjártó hosszabban beszélt. A házigazda elmondta, hogy Szlovákia és Magyarország között ugyan vannak vitás kérdések, ugyanakkor sokkal több olyan terület van, ahol pozitív előrelépés történt. Példaként az infrastrukturális fejlesztéseket, a gazdasági együttműködést és a kétoldalú munkacsoportok munkáját említette.

Káčer kiemelte, hogy 57 konkrét intézkedésben volt egyetértés a kisebbségi vegyes bizottságon belül a két ország között. A szlovák külügyér arra számít, hogy ezek életbe lépnek annak érdekében, hogy a két ország területén élő magyarok, illetve szlovákok élete tovább javuljon.

   

Mosolydiplomácia és ami mögötte van

A mosolydiplomácia mögötti valóság ezzel szemben az, hogy a szlovák-magyar vegyes bizottság ülése legutóbb megrekedt és a felek nem írták alá az ülés közös jegyzőkönyvét sem. Ennek oka, hogy a szlovák fél nem volt hajlandó még csak tárgyalni sem a hatályukat illetően máig érvényes Beneš-dekrétumok kérdéséről.

Beneš-dekrétumok: Bosits contra Szlovákia – 13 év után másodszor is Bositsék javára született jogerős döntés

Szijjártó Péter a sajtótájékoztató elején köszönetet mondott Szlovákiának azért, hogy több tucat rendőr segít védeni a külső schengeni határokat a szerb-magyar határszakaszon, ahol „ők maguk is szembesülhetnek azzal a hihetetlen agresszióval, amelyet a migránsok és az embercsempészek bemutatnak.“

Szijjártó az ilyenkor szokásos kötelező körökön belül hangsúlyozta, hogy Szlovákia Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország közti kereskedelem nagysága eléri a 13 milliárd eurót.

Majd felsorolta az infrastrukturális fejlesztéseket érintő előrelépéseket, melyek keretében 2023-ban öt új határátkelőhely nyílhat meg a két ország között. Ezek közül 3 Ipoly-híd, egy közúti, egy pedig kompkapcsolat.

135 millió euró további fejlesztésekre

Szijjártó kiemelte azt is, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az elkövetkező hétéves időszakban 135 millió euró értékben használhatnak fel uniós forrásokat határon átnyúló fejlesztésekre.

A magyar tárcavezető szerint jó döntés volt a két ország energiahálózatának összekapcsolása, melynek köszönhetően ma már az első számú importtermék Szlovákiába a magyar villanyáram, a gázvezetékek összeköttetése pedig lehetővé teszi, hogy fontos átadási pont jöjjön létre az észak-déli korridoron belül.

„Örömteli, hogy a két ország együttműködéséből eddig mindkét ország tudott profitálni. Magyarorzság részéről azon leszünk, hogy ez a jövőben is így legyen. Hogy az előttünk álló nehézségek kezelésében haladjunk, amire a szlovák fél részéről is adott a nyitottság”

– mondta Szijjártó.

Újságírói kérdések

A szlovák közmédia kérdésére, hogy Szlovákia támogatja-e a Magyarországnak szánt uniós alapok befagyasztását, Káčer kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy Szlovákia álláspontja e téren változatlan. Hangsúlyozta, hogy lát előrelépéseket Magyarország részéről a feltételek teljesítését illetően, ugyanakkor megvárja a Bizottság helyzetértékelését. Ennek folyamata még tart, és előreláthatóan december 19-én fognak dönteni.

Érdekesség, hogy Káčer nem először véleményezi magyar kollégája szavait, melyből akarva-akaratlanul is az jön ki, mintha adott esetben dicsérni vagy dorgálni szeretne, attól függően, hogy amit Szijjártótól hall, az mennyire felel meg saját narratívájának.

Konkrétan ezúttal az új NATO-tagállamok tagságának ratifikációjára vonatkozó kérdésnél játszotta el ezt a szerepet.

A két ország között eltérő álláspont mutatkozott meg az orosz energiaforrások felhasználása terén. Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország számára nem politikai, hanem fizikai kérdés az orosz kőolaj szerepe. Anélkül ugyanis az ország kőolajellátása nem lenne lehetséges, ami így szerinte nem politikai kérdés, hanem fizikai valóság.

„Mi nem akarjuk, hogy Magyarország kőolajellátása veszélybe kerüljön”

– jegyezte meg Szijjártó.

Káčer ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy Szlovákia számára fontos biztonságpolitikai kérdés, hogy minimalizálja függőségét az orosz nyersanyagoktól.

„A földgáz esetében e téren már fontos lépést tettünk, és a kőolaj esetében is e felé haladunk. Nem akarjuk anyagilag finanszírozni Oroszország háborúját”

– jegyezte meg.

Arra a szlovákiai magyar újságírói kérdésre, hogy Magyarország tisztázta-e már a szlovák aggályokat a föld- és ingatlanvásárlásokkal, gazdasági támogatásokkal kapcsolatban Szlovákia területén, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy a két ország vegyes bizottságai hivatottak a nyitott kérdések megválaszolására.

Káčer ugyanakkor jelezte, hogy a napokban megnyugtató választ kaptak Magyarországról a szlovák fél felmerült kérdéseinek tisztázására.

Újságírói kérdésként felmerült a Beneš-dekrétumok máig érvényes hatályának kérdése is.

Erről itt írtunk bővebben.

Szijjártó-Káčer találkozó Pozsonyban – Káčer: A Beneš-dekrétumokat nem érvényesítik Szlovákiában

Érdekesség, hogy miközben élő ügyek sokasága, mi több, strasbourgi emberjogi bírósági döntések szólnak arról, hogy Szlovákia ma is alkalmazza a kollektív bűnösség elvét adott földterületek elkobzására (erről a Körképen többször külön is írtunk, mi több, az érintettekkel podcast adásunk is volt),

Káčer tagadta, hogy a dekrétumokat Szlovákia alkalmazná.

„A Beneš-dekrétumokat érintő kérdéssel kapcsolatban nem értem, hogy mit kérdez. Tény, hogy a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva nem vesz el földeket. Néhány személy panasszal élt ez ügyben, a bíróság esetükben visszamenőleg vizsgálja a földtulajdon kérdését. De ma a szlovák állam nem érvényesíti a Beneš-dekrétumokat. Nem értem a dolgot, önnek rossz információi lehetnek. Szlovákia jogállam.

 

A Beneš-dekrétumok a Szlovák és Cseh Köztársaság jogrendjének részei. Soha nem törölték el, de nem is érvényesítik őket. És ha a jelenlegi tulajdonosok jogviszonyát vizsgálják korábbi időkből, az a bíróságok joga”

– reagált Káčer az érzékeny kérdésre.

Trianonról és Orbán Viktor sáljáról a szlovák közmédiában – Roman Holec, Martin Homza és Király Zsolt a Do kríža-ban

A kiegészítő megjegyzésre, hogy nem maguk a Beneš-dekrétumok, hanem a végrehajtási rendeletek alkalmazása jelent földkobzást még napjainkban is, Káčer már csak annyit reagált, hogy nincs mit többet hozzátennie a témához.

Holnap a V4-es formátumban folytatják a tárgyalásokat a külügyminiszterek.

Körkép.sk