Zenével és tánccal ünnepelték meg a magyar kultúra napját Füleken. A műsorban a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház mutatta be Bartók 135 c. előadását. Az ünnepi műsor keretében adták át a Csemadok Területi Választmány által alapított Nógrád Közművelődéséért Díjat valamint aláírták a Fülek és Szigethalom közötti együttműködési szerződést.
A Mázik István által vezetett rendezvényt a füleki Városi Művelődési Központban az Ismerjük meg egymást! című sorozat keretében tartották meg. Ennek kiemelt célja, hogy segítse a régióban élő magyarok és szlovákok kultúrájának kölcsönös megismerését.
Szvorák Zsuzsanna köszöntőjében a nemzeti imánk, a magyar himnusz 1823 január 22-i megszületéséről és jelentőségéről szólt.
„… azóta büszkén mondhatjuk, hogy ez a himnusz Európa olyan különleges himnusza, amely nem dicsekszik, nem példáz, hanem egyszerűen csendes szóval fohászkodik. Fohászkodik Isten áldásáért, hogy tartsa meg a magyart.”,
elmondva azt is, hogy tanári pályafutása kezdetén örömmel töltötte el az, hogy a diákjai ismerték, megértették és szlovákul és magyarul is idézték a cseh és a szlovák himnusz sorait.
„Természetesen a legjobb érzésem akkor volt, amikor nemcsak megértették, hanem meg is érezték, hogy mit is írt le 1823-ban egyszerű szép szavakkal Kölcsey Ferenc. Jólesett tegnap is Szécsényben, testvérvárosunkban a magyar kultúra napját együtt ünnepelni…. annál is inkább mert … utána tapsolhattunk a füleki gyerekeknek. Az anyaországi, a székely testvérek között a legtöbb díjat a füleki diákok vették át.
Büszkeséggel töltött el, mert nem csak beszélünk a magyar kultúráról, a magyar dalokról, a magyar táncokról, énekekről hanem itt Füleken nagyon sokan aktív részeseként művelik a kultúrát és köztük a magyar kultúrát is”
– fogalmazott Szvorák Zsuzsanna.
A Nógrád Közművelődéséért Díjat Koronczi Ferenc a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának elnöke és Csúsz Péter tanár, megyei képviselő adták át a Losoncon Ardamica Ferenc (1941), írónak, írói, műfordítói, szerkesztői és közéleti tevékenysége elismeréséül.
Mint azt Csúsz Péter elmondta a díjat 2004-ben alapították a Csemadok Losonci Területi Választmánya, a magyar megyei képviselők és az önkormányzatok polgármesterei, mellyel évente tüntetik ki azokat az embereket akik a kultúráért a losonci járásban valamit már letettek az asztalra.
Agócs Attila, Fülek város polgármestere köszöntőjében a valódi magyar kultúra és a valós magyar hagyományok megőrzésének szükségességére összpontosított.
„… hogy mennyire fontos az, hogy a politika által diktált emlékezet és identitás politikán túl megtaláljuk a mindennapokban a természetes magyarságot, a természetes magyar kultúrát a környezetünkben.”, hangsúlyozva, hogy „a valós hagyományokra kellene építenünk a megmaradást, s nem szabad teret engednünk a kitalációknak, az imposztorok által terjesztett ál- és kitalált hagyományoknak.”
– fogalmazott.
„Számomra magyarnak lenni és a magyar kultúrában lubickolni nap, mint nap jóval több, jóval túlmutatóbb annál, hogy központilag megadott témákra és központilag kijelölt emberekre emlékezzek és erre építsem az identitásomat. Nekem a magyar kultúra a természetes környezetem, a nógrádi népdal,… vagy bármilyen egyéb olyan kulturális elem, akár egy magyar író, egy magyar történész olvasása, akinek a könyve ott van az ágyam mellett, az éjjeli szekrényemen.
Nem holmiféle búskomor koszorúzások sora ez az én életemben, hanem a kultúra megélt valósága, egy olyan vértezet, amely erőt ad a mindennapok leküzdéséhez és magabiztossá tesz. Magyarként tesz magabiztossá és európai emberként tesz magabiztossá. … a magyar kultúra … nem egy konkrétan kijelölt tér az európai világban, hanem átmosódásokkal, áttetszésekkel a szomszéd népekkel közös kontaktuszónákban jelen lévő elemekkel megtűzdelt magyar világ, aminek megvannak a maga csúcsteljesítményei.”
– mondta többek között.
A rendezvény kiemelt része volt, hogy Fülek és Szigethalom polgármestere egymás megismerése és a jó kapcsolatok elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást írt alá. A szerződést mindkét város önkormányzat már azt megelőzően jóváhagyta.
Füleknek jelenleg három testvérvárosa van, Salgótarján, Szécsény és Bátonyterenye. Mindhárom Nógrád megyei, amely kapcsolatok, különböző együttműködések projektek vagy éppen a Novohrad-Nógrád Geoapark kapcsán születtek. Mint azt Agócs Attila elmondta, közelségük miatt ezek amolyan „kétórás kapcsolatok” és nem mutatják azokat a jellegzetes testvérvárosi, partnerségi jegyeket, amilyeneket már testvérvárosi kapcsolatok esetében tapasztalni lehet. Hiszen közelségük miatt rövid villámlátogatásokban merülnek ki.
Éppen ezért fogadták örömmel a Budapest közelében, Csepel szigeten fekvő Szigethalom jelentkezését. Az önkormányzat felvállalta, hogy felépíti Fülek negyedik testvérvárosi kapcsolatát és együttműködési nyilatkozatot írnak alá. „Ez egy nagyon laza szövetség”, amely a kultúra, sport és egyéb közéleti területeken nyújt majd együttműködési lehetőséget.
Szigethalmot Fáky László polgármester mutatta be. A település története alig több, mint 120 éves múlttal rendelkezik, 2004 óta város. Elsősorban a Csepel autógyárnak köszönhetően folyamatosan nőtt a lakossága. „Azt mondhatom, hogy az egész az egész Kárpát-medence Szigethalmon lakik. Jöttek keletről, jöttek nyugatról, délről, jöttek Erdélyből, a Felvidékről. Szigethalom egy olyan település, amely gyakorlatilag vissza tudja tükrözni a egész magyarságot”.
A városnak két testvérvárosa van Jaworzno (Lengyelország) és Söderhamn (Svédország). Mivel Jaworznonak van egy cseh testvérvárosa, úgy gondoltuk, „hogy ha mi keresünk egy szlovák testvérvárost, akkor már a visegrádi négyeket össze is tudjuk állítani. Volt egy ilyen nem titkolt szándékunk is. … egy szigethalmi család, akinek füleki elszármazása volt kereste meg a polgármesteri hivatalt, s így találtunk Fülekre.”
Az ünnepi műsorban az Ifjú Szivek Táncszínház lépett színpadra, amely Hégli Dusán rendezésében és koreográfiájával mutatta be a Bartó Béla születésének 135. évfordulója alkalmából színpadra állított Bartók 135 című összeállítást.
A műsor a tánc és Hégli Dusán emlékezései segítségével elevenítette fel a zeneszerző, népzenegyűjtő és kutatót életét és munkásságát. Kiemelt hangsúlyt adva, hogy olyan európai egyéniségről van szó, akit éppúgy magáénak tekint és tekinthet Szlovákia, Románia mint Magyarország.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Agócs Attila Ardamica Ferenc Bartók Béla Bátonyterenye Csemadok Losonci Területi Választmánya Csepel sziget Csúsz Péter Fáky László Főoldal Fülek Hégli Dusan Ifjú Szívek Táncszínház Jaworzno Kölcsey Ferenc Koronczi Ferenc Mázik István Salgótarján Söderhamn Szécsény Szigethalom Szvorák Zsuzsanna testvérváros
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.