Szlovákia ugyan nem a drágakövek hazája, de néhány fajtája azért előfordul  a területén. A csúzi (Dubník) drága opál mellett a  zafírleletek tartoznak a jelentős szlovákiai ásványtani leletek közé. Elmondható, hogy a Kárpátok teljes területén a Novohrad-Nógrád Geopark részét képező Ajnácskő környéke a zafír legjelentősebb lelőhelye, melyet a Szlovák Mineralógia Társaság kezdeményezésére információs táblával láttak el.

 

Felvétel: Puntigán József

 

A kis ünnepségen részt vettek a Szlovák Mineralógiai Társaság munkatársai, köztük az ötletadó Daniel Ozdín, Agócs Attila, a Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulás elnöke, Oravec László, a zafírok helyi kutatója, a Novohrad-Nógrád Geopark, a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet, a kassai Műszaki Egyetem Geoturisztikai Tanszékének munkatársai, a környező községek polgármesterei.

 

Daniel Ozdín bevezetőjében elmondta, hogy a Szlováki Mineralógiai Társaságnak nem az a célja, hogy ismereteit és eredményeit fiókokban tárolja, hanem az, hogy azokat megismertesse a nagyközönséggel. Ennek  fontos részét képezi, hogy az értékes ásványok előfordulási helyén információs táblákat helyeznek el.

 

Daniel Ozdín,  Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet

 

Ajnácskő és környéke a korund és a zafír lelőhelyeként egy ilyen terület. Az Ajnácskő környékén talált zafírok Közép-Európában a legrészletesebben tanulmányozott ásványok közé tartoznak, hiszen minden lehetséges mérést, kutatást elvégeztek rajtuk. Ezek eredményei különböző tanulmányokban is napvilágot láttak. Az írásoknak köszönhetően Ajnácskő és környéke nemzetközi viszonylatban is ismertté vált.

 

Az egyik itteni zafír címlapon. Felvétel: Puntigán József.

 

A drágakövek helyi kutatója és felfedezője Oravec László elmondta, hogy nagyon felkeltette az érdeklődését egy, az interneten közzétett információ, amely egy körülbelül  7 mm nagyságú  zafír előfordulásáról szólt. Azt a célt tűzte ki, hogy ettől legalább kétszer nagyobbat talál.

A siker elérése öt évet és több ezer órát igényelt, a felfedezés maradandó élményt adva számára. Annál is inkább, mert az azóta, 2016-ban kitört „zafírláz“ eredményeként megtett próbálkozások egyikének sem sikerült eddig  túlszárnyalnia azt.  Sőt, kisebbeket sem nagyon találtak.

 

Oravec László, Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet

 

A munka kezdetén inkább csak a sötétben botorkált,  s fokozatosan jutott el a módszeres kutatás elvégzéséhez. Ebben jelentős segítséget nyújtott, hogy kapcsolatba lépett D. Ozdínnal, aki szakmai vonalon elmondta neki, mire kell  pontosan figyelnie. Az eredmény nem maradt el, több 2-5 mm-es zafír mellett sikerült megtalálnia az eddigi legnagyobb szlovákiai, Király nevet kapott zafírt.

 

Agócs Attila zárszavában kifejezte örömét, hogy a Novohrad-Nógrád Geopark területe iránt a különböző intézmények részéről növekszik az érdeklődés. Minden új felfedezés, legyen szó vulkanizmusról, palaontológiáról vagy ezesetben ásványokról újabb és újabb érdeklődést vált ki, amely segíti a régió fejlődését. Az új attraktivitás, az új információs tábla újabb érdeklődőket vonz ide, növeli a terület értékét.

 

Agócs Attila. Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet

 

A korund az aránylag gyakori ásványok közé tartozik, amely főleg vulkanikus és metamorf kőzetekben fordul elő, ahonnan az erózióval kerül az üledékekbe. Drágaköves változatai a zafír (főleg kék) és a rubin (vörös). A zafír kék színét a vas mellett a titán okozza. A zafírt a tisztaság és a hűség égkék köveként tarják számon.

 

A tábla leleplezése. Felvétel: Puntigán József.

 

A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány (a Mohs-féle keménységi skála 9. fokozata), ami  a gyönyörű színével együtt azt eredményezte, hogy már az ókorban is drágakőként használták. Évezredeken keresztül uralkodók és gyűjtők becsült kincsei voltak.

 

Szádeczky Kardos Gyula. Forrás: muvelodes.ro

 

A zafírt a mai Szlovákia területén először Szádeczky Kardos Gyula (1860-1935), erdélyi magyar geológus és ásványkutató írta le 1899-ben a Kolozsvári Tudományegyetem petrografiai-gyűjteményének, Pávai Vajna Elek (1820-1874, a Magyar Földtani Intézet geológusa) mintája alapján, melyet Ajnácskő környékén, a Csontos-árokban, a jelentős paleontológiai lelőhelyen talált bazaltban  azonosított

 

Később a miskolci Herman Ottó múzeum ásványtani gyűjteményében fedeztek fel zafírt egy Gortváról származó xenolit bazaltban.

 

A zafírok egyike. Felvétel: Puntigán József.

 

A Csontos-árokban apróbb zafír szemcséket 100 évvel később fedezték fel újra az ottani üledékek mállásában, melyet azután Pavel Uher, a pozsonyi Komenský Egyetem ásványkutatója és csoportja tette közzé 1999-ben.

 

A zafír Tarnóczy Lászlót, a Kossuth-rádió tudósítóját is megihlette. Felvétel: Puntigán József.

 

Mint a tábla átadása alkalmával  is elhangzott, a drágakő után a sőregi Oravec László kezdett újra kutatni. Több éves munka után sikerrel. 2015 végén  az Ajnácskő közelében fekvő gömöralmágyi kőbánya bazaltjából kerültek újra elő  zafírszemcsék. A legnagyobb zafír, melyet a területen 2016-ban megtalált 1,4 cm-es nagyságú és a „Király“ nevet kapta. Az ugyanezen évből, Ajnácskőről származó eddigi legnagyobb csiszolt zafír drágakő nagysága 3,9 x 2,8 x 2,6 mm, súlya 0,265 karát.

 

… királyi méret … bazaltba öntve. Felvétel: Puntigán József.

 

A 2015 és 2017 közötti időszakban közel 40 zafírt találtak, melyek magángyűjteményekbe és múzeumokba kerültek.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.