Nyitókép: SITA

 

Mérnökök és technikusok trükkök és improvizációk sorát próbálták ki, hogy pályán tartsák és sima leszállást biztosítsanak a Holdon az első privát amerikai holdjárműnek. Az eredeti forgatókönyv szerint ennek február 23-án kellett volna megtörténnie. Január 8-a, hétfő estére viszont be kellett látniuk, hogy ez nem fog sikerülni.

“A Peregrine meglévő erejét arra használjuk, hogy a lehető legtöbb rakomány- és űrhajóműveletet hajtsuk végre, mindent, ami még belefér ebbe a parányi időbe. Nem ülhetünk szomorkodva, ölbe tett kézzel, és várva a véget”

 

– mondta az Astrobotic űrhajózási vállalat.

 

A közlemény szerint jelenleg az a cél, hogy a Peregrine-t minél közelebb vigyék a Holdhoz, mielőtt teljesen elveszíti a képességét, hogy megőrizze a Nap felé mutató pozícióját, és ebből fakadóan elveszíti energiáját.

 hirdetes_810x300  

 

In this image made from NASA video, United Launch Alliance’s Vulcan rocket with Astrobotic Technology’s lander onboard is launched from Cape Canaveral Space Force Station in Florida, Monday, Jan 8, 2024. The first U.S. lunar lander in more than 50 years rocketed toward the moon Monday, launching private companies on a space race to make deliveries for NASA and other customers.(NASA via AP)

 

A szondát hétfő reggel felbocsátották fel az ULA Vulcan rakétájával a floridai Cape Canaveralből. A jármű fellövése után a rendszerek rendben, nominálisan működtek, és nem volt fennakadás a pályamódosító műveletekkel sem. Amikor kiderült, hogy a szonda napelemeit többszöri próbálkozás után sem képesek a Nap felé fordítani, és így akkumulátorait nem tudják feltölteni, akkor már kezdett kibontakozni kudarc.

 

 hirdetes_810x300  

Ezután üzemanyagszivárgást észleltek, és már az is kérdéses volt, hogy a szonda egyáltalán eljut-e a Holdig

 

Ahhoz, hogy a szondát a megfelelő irányban tartsák, a Vándorsólyom hajtóműveit a tervezettnél jobban meg kellene terhelni, de ez még nagyobb üzemanyagfelvételt követelne, amiből viszont a szivárgás miatt egyre kevesebb van. A cég szimulációs számításai szerint az űrhajónak egy napnál alig több hajtóanyaga maradt, amitől kezdve a Peregrine rohamosan veszít energiájából.

 

A társaság szóvivője szerint még nem adták fel teljesen a reményt, hogy sor kerülhet egy kemény leszállásra, aminek során a jármű valószínűleg összetörik, de elvileg célt ér. Másik esetben, amit még nem számoltak ki teljesen, a szonda örökre Holdkörüli pályára kényszerül.

 

A harmadik, és szintén drámai eshetőség, hogy a Vándorsólyom elsodródik az űr végtelenjében, kitéve az ismeretlen és vad gravitációs erőknek.

 

A tudományos balsiker mellett az esetnek kulturális és gazdasági hatásai is vannak. A szonda rakományából csak 2 volt a NASA tulajdona, a többit magánszemélyek, befektetők és kormányok helyzeték el, relikviák, kulturális értékek, és kivált a műszerek és berendezések formájában. Ebben a veszteségben mindannyian osztozni kénytelenek.

 

„Minden katasztrófából lehet tanulni, egyre több váratlan hibát tudunk megelőzni, és a berendezések is alkalmazkodnak és egyre jobbak. Ez egy kegyetlen tanulási folyamat, de egyre több az eszközünk és erőforrásunk is hozzá”

 

– mondja James Hewitt a NASA egyik kutatásai igazgatója.

 

 

Nem lehet a Holdat egyetlen ugrással, hanem csak próbálkozások sorozatával „bevenni”, hogy segítségével javítsuk a földi életet, és lehetővé tegyük távolabbi expedíciók biztonságos indítását.

 

Euronews

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.