Az elmúlt pár hónapban a sajtó az ,,eurovaltól” hangos. Támogatjuk, nem támogatjuk, belebukik a szlovák kormány…Szükségességéről, vagy annak ellenkezőjéről mindenkinek határozott véleménye van, de hogy mit is takar pontosan, azt a többség nem tudja.

Az ,,euroval‘‘, vagyis Euró Stabilitási Mechanizmus egy komplex mentőcsomag első része, melyet az eurozóna 17 országa kötött egymással pénznemük stabilan tartásának érdekében. Ezzel a céllal alapították meg 2010 nyarán az EFSF-t (European Financial Stability Facility / Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz). Nem más ez, mint luxemburgi székhelyű részvénytársaság, melynek alaptőkéjéhez az eurozóna összes állama hozzájárul ugyanolyan arányban, mint az ECB (European Central Bank / Európai Központi Bank) alaptőkéjéhez. Ez az alaptőke 440 milliárd euró, amiből 250 milliárd vehető igénybe szükség esetén, a maradék az AAA-s rating tartásához kell. (Mire jó ez? A piacon ez az AAA-s rating sokkal többet ér, mint egy csőd szélén álló ország CCC-s ratingje). Ez a csomag 2013-ig vehető igénybe. Utána lépne életbe a mentőöv második fázisa, az Állandó Stabilitási Mechanizmus. Ennek körülbelül 500 milliárd lenne a kerete (Szlovákiának ez 5,8 milliárdos garanciavállalást és 2014-től 3 évig tartó 660 millió befizetését jelent).
 
 
Hogy pontosan megértsük, hogy működik a dolog, vegyünk egy példát. Az eurozónának jelenleg 5 ,,bajba jutott’’ országa van (PIIGS – Portugal, Italy, Ireland, Greece, Spain). Ha valaki a PIIGS országai közül segítséget kér, a következő folyamat zajlik le:
– Az Európai Bizottság megvizsgálja, indokolt-e a kölcsön, esetlegesen lehet-e másképp orvosolni a problémát.
– Amennyiben nem, elkezdenek tárgyalni a kölcsön kamatának nagyságáról.
– Az EFSF belép a pénzügyi piacra, értékpapírokat bocsájt ki, melynek kezesei az eurozóna tagállamai.
– A pénzügyi piacon szerzett pénzből a bajba jutott ország megkapja az előzőleg megítélt összeget.
– Ha a kölcsönt nem képes visszafizetni, akkor az stabilitási mechanizmus a kezeseket kötelezi az ennek visszatérítésére.
 
És az utolsó pont az, ami miatt sokan ellenzik a védőcsomagot. Mert így a bajba jutott országnak megvan a lehetősége, hogy továbbra is nyújtózkodjon azon a bizonyos takarón túl, hisz kezesei kötelesek fizetni helyettük – amint láttuk, Görögországban pontosan ez a forgatókönyv játszódott le. Ilyenkor viszont bukhat sok, nem stabil gazdasággal rendelkező ország. Például ha Szlovákia nem tudja megfizetni a kezesként rá eső részt, akkor fizet helyette Németország, de ebben az esetben Szlovákia Németország adósa lesz.
 
 
A stabilitási mechanizmust Görögország megsegítésével azonosítják a legtöbben. Görögország fizetésképtelen. Ez tény. Miért kéne neki mégis segíteni? A nagy európai bankoknak nem kevés pénze van görög kötvényekben. Ha az állam becsődöl, ezeknek a bankoknak a költségvetésében hatalmas fekete lyukak keletkeznek, ami magával ránthatja a kis bankokat is. Ez pedig az amúgyis ingatag európai bankrendszernek nem tenne jót.
 
Tetszik, nem tetszik, Szlovákia az EU tagállama, pénzneme az euró. És mint minden éremnek, ennek is két oldala van. A válság beköszöntekor láttuk a jó oldalát, és az a pénz sem jött rosszul, amit az EU-tól kapott az ország a Tátrát ért károk helyreállítására. Most pedig itt a rossz oldal, a stabilitási mechanizmus. Csak átmeneti megoldás és annak sem a legjobb, de ez a szükséges rossz ahhoz, hogy az euró stabil maradjon. Szolidaritás – az EU egyik alapelve.
 
Kapcsolódó cikkeink:
Su casa es mi casa…de mi legyen az euróval?
Ne fizessünk Görögországnak! Bár fogunk
A görögök és a pénzügyi válság
Nad EU sa blýska, hromy divo bijú…
Richard Sulík, a veszélyes politikus
 
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!
 

Megosztás:
Címkék: államcsőd ESFS euró euró-mentőcsomag euróövezet euroval görögország stabilitási mechanizmus
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!