Az Európai Bizottság a héten jóváhagyta azt a szlovákiai törvénymódosítást, ami csökkentené az energiaigényes ágazatokban tevékenykedő vállalatok számára kirótt különadót. Az Bizottság határozata szerint az intézkedés nem ütközik az uniós jogrendszerrel, ráadásul növelné az energiaigényes vállalatok versenyképességét.
Az energiaigényes ágazatok nehézségei az uniós csatlakozás után kezdődtek. Szlovákia elvalut és ezért veszélyesnek ítélt atomerőművei miatt az EU arra kötelezte a szlovák államot, hogy szerelje le a kiöregedett atomreaktorait. Erre a célra hozták létre a Szlovák Nemzeti Nukleáris Alapot, aminek célja a leszereléshez szükséges anyagi fedezet előteremtése volt.
Az egyezséghez hozzátartozott a nagy áramigényű vállalatok megadóztatása is, amely hosszú évek óta vita tárgyát képezi.
Nukleáris adó
Szlovákia 2019-től csökkentené a érintett cégekre kirótt úgynevezett „nukleáris adót”. A szlovák kormány indoklásában aggodalmát fejezte ki az áramigényesebb ágazat versenyképességének csökkenése miatt, különös tekintettel a kőolajfinomítókra valamint az acél- és alumíniumkohókra.
A Bizottság úgy döntött, engedélyezi a adócsökkentést, mert annak mértéke „nem veszélyezteti a Nukleáris Alap finanszírozásának fenntarthatóságát.
Negyven éve történt Csehszlovákia legsúlyosabb atomerőmű-balesete
Szabadon értelmezett kötelezettség
Szlovákia az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettséget elöregedett reaktorai leszerelésére. A jászló-apátszentmihályi atomerőmű vonatkozó két blokkjából az egyiket elvileg az év végéig kell eltávolítani, ehhez az Európai Fejlesztési Banktól is kaptak 9 millió eurós támogatást. A végleges leszerelés határideje 2025.
Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a Fico-kormányok változó hajlandósággal tartották be kötelezettségüket. A 2009-ben az orosz-ukrán gázválság idején például fittyet hányva az uniós egyezségnek újraindították az apátszentmihályi atomerőmű végleges leállításra ítélt két blokkját.
Mindenközben zajlik a mohi atomerőmű bővítése, már amennyiben a félkész állapotban lévő több mint 5 milliárd eurós beruházás stagnálását annak nevezhetjük. A késlekedés mögött azonban nem csak szlovákiai problémák, hanem nemzetközi anyagi nehézségek állnak (lásd cikkünket lejjebb). A történet azért sem egyszerű, mert Ausztria és Lengyelország is erősen lobbizik a szlovák reaktorbővítések ellen. Az előbbi a zöld energiából nyert áram versenyképességét félti, az utóbbi az uniós és saját forrásokból nagylelkűen támogatott szénbányászat és szénerőművek túlélése miatt aggódik.
Nyugati gondok miatt késlekednek a mohi atomerőmű bővítésével
Körkép.sk
Nyitókép: governemnteuropa.eu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
