Nyitókép: foreignbrief.com

 

Folytatódik az olasz költségvetési dráma, amely a jelenlegi olasz kormány és Brüsszel közötti feszültség eszkalálódásába csaphat át. Az Európai Bizottság szerint indokolt a túlzottdeficit-eljárás megindítása Olaszországgal szemben, amiért az olasz kormány a Brüsszel által elvártnál magasabb hiánycélokat határozott meg a 2019-es büdzséjében.

 

A dolog lényege, hogy a vártnál háromszor nagyobb államháztartási hiánnyal számolt az olasz kormány, mikor összeállította a 2019-es költségvetési tervezetét. Róma javaslatát Brüsszel visszadobta, hozzátéve, hogy szerinte a várt gazdasági növekedést is túlbecsülték a római pénzügyérek. Nehéz igazságot tenni, Olaszországnak szüksége lenne a lazább költségvetési politikára, de ez nagyon könnyen visszaüthet: az olasz államadósság nagysága az éves GDP 130 százaléka, Görögország után a második legmagasabb.

 

Az Európai Bizottság szerint Róma „alvajáróként menetel az instabilitásba”, ezért nem tartják kizártnak, hogy eljárást indítanak, amely során, ha megállapítást nyer az uniós stabilitási egyezmény megsértése, pénzbírsággal illetve az uniós források egy részének megvonásával sújthatják Olaszországot.

 

Olaszországot nem érdeklik Brüsszel követelései

 

Kinek van igaza?

 

Az olasz kormánypártok egymással is hadakoznak a költségvetés kapcsán. Az egyik ugyanis a munkanélküli segélyek emelésével, a másik adócsökkentéssel kampányolt, ezek egyszerre történő teljesítése pedig nem oldható meg az államadósság növelése nélkül. Az általuk összeállított büdzsétervezetet 2,4 százalékos deficittel számol, ami még alatta van az Unió által elvárt 3 százalékos limitnek.

 

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora azonban a Világgazdaság napilap internetes kiadásában megjelent cikkében úgy fogalmaz:

 

„Kétségtelen azonban, hogy a hatalmas államadósság-hányadhoz valóban túl nagy a 2019-es adósságterv”

 

Mint írja, ehhez a problémához még hozzáadódik az olasz állampapírok megújításának kamatköltsége is, amely elszállhat, ha a tőkepiac kételkedni kezd az olasz állam fizetőképességében. Kiemeli, hogy a mostani „olasz komédia” legnagyobb áldozatai a fiatalok:

 

„Az uniós többség által képviselt költségvetési szigor a korábbi generációk alatti kiköltekezés következményeit a mai olasz nemzedékekre terheli: nekik kellene most az elsődleges költségvetésben többletet kiizzadniuk, hogy legyen hely a kamatok fizetésére. Ez bizony igazságtalanság.”

 

Összességében tehát ha az olasz kormány győztesen kerülne is ki a vitából, csupán továbbterheli a problémákat a későbbi generációkra. Az időnyerési verseny pedig igencsak kockázatosnak tűnik.

 

Ami a túlzottdeficit-eljárást illeti, Szlovákia a I. Fico-kormány idején került az eljárás alá (2009-ben), 2014-ben aztán a hiánycélok teljesítésének köszönhetően kikerült alóla. Magyarországnak 2013-ban, kilenc év után sikerült teljesítenie a hiánycélokat.

 

Persze akadnak érdekes esetek is. Portugália és Spanyolország 2009-ben került az eljárás alá, és bár 2014-2015-ben sem tudta teljesíteni az előírt hiánycélokat, indokoltságuk ellenére a szankciók elmaradtak: az Európai Bizottság egyszerűen nem tett rá javaslatot. Pedig hivatalosan is megállapították, hogy egyik ország sem „tett hathatós intézkedéseket a túlzott deficit elkerülése érdekében”. Végül Portugália 2017-ben került ki az eljárás alól, Spanyolország azonban még mindig ellenőrzés alatt áll.

 

Bár a legutolsó bizottsági sajtójelentés szerint Spanyolország államháztartási hiánya a következő években 3 százalék alá csökken, így ott lezárulhat hamarosan a hercehurca. Egyébként eljárás alatt áll Nagy-Britannia, és Franciaország is, valamint ismét gondjai adódhatnak a jövő évi költségvetéssel Portugáliának illetve Belgiumnak. A briteknek valószínűleg már mindegy, fél lábbal kint vannak az unióból, Franciaországban viszont épp az uniós elvárások teljesítése az egyik oka, hogy Emmanuel Macron államfő tűzön-vízen át akarja vinni gazdasági reformjait, amelyek a társadalom széles rétegeit érintik hátrányosan.

 

Olaszország kesztyűt dobott Brüsszelnek, Juncker egy újabb görög válságról beszél

 

Körkép.sk

Nyitókép: foreignbrief.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!