Súlyos milliárdok folyhatnak az uniós újjáépítési alapból a gázvezetékek és LNG-terminálok projektjeibe

Nyitókép forrása: pixabay.com

Egy decemberi döntésnek köszönhetően az eredetileg koronavírus okozta gazdasági válság enyhítésére szolgáló gigászi, 750 milliárd eurós uniós újjáépítési alapnak egy tekintélyes része átvándorolhat az energiainfrastruktúrák bővítésébe. Az európai zöld politikusok őrjöngenek, hirtelen már az amerikai LNG ellen is kifogásaik vannak. Tény azonban, hogy 60 milliárd euró juthat LNG-terminálok és gázvezetékek építésére, illetve bővítésére.

Az Investigate Europe oknyomozása a Global Energy Monitor adatbázisára hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy 10 országban mintegy 34 LNG-projekt lehet kedvezményezettje az újjáépítési alap átcsoportosításnak. A múlt tavasszal még 12 ilyen projekt került szóba, most 26 tengeri úszó terminál és 8 szárazföldi terminál építése szerepel az igen konkrét terveken, amelyet az Európai Bizottság és a tagállamok nagy része is támogat.

Csak Németország 11 projektben vesz részt, ezek közül öt rögzített és hat úszó terminál szerepel. A bővítés a tervek szerint 2038-ig tart majd, és az összértéke 9,7 milliárd eurót tesz ki.

   

Olaszország a második legnagyobb kedvezményezettje az átcsoportosításnak, ott ezekből a pénzekből 6 projektet valósítanak. Közte van a spanyolokkal koprodukcióban készülő tenger alatti vezeték megépítésébe, amely LNG-t szállítana a spanyol termináloktól az olasz Livornóba.

Az olasz projektek közül kiemelkedő még az Azerbajdzsánból Törökországon, Görögországon, Albánián és az Adrián keresztül Olaszországba gázt szállító Transz-adriai vezeték (TAP) megépítése, amelyre szintén futná a közös európai alapból.

Állítólag a pénzek felhasználását ki lehetne terjeszteni akár Észak-Afrikára is. Ott Franciaországnak és Olaszországnak is vannak energiaérdekeltségei. Felmerült így az Algéria, Niger és Nigéria vonalon tervezett Transz-szaharai gázvezeték finanszírozása is.

Nyugat-Európában ott van még a Barcelonát Marseille-el összekötő H2MED vezeték. Ez azért érdekes projekt, mert Párizs, Madrid és Lisszabon is esküdözik az Európai Parlamentnek, hogy csak „zöld hidrogént” akar rajta szállítani. A projekt szállítókapacitásai olyan nagyok, amit a zöld hidrogénnel egyszerűen nem lehet indokolni.

Közép-Kelet-Európa sem maradna ki a jóból. A lengyelek 64 millió euróból bővítenék balti-tengeri projektjüket, ami a V4 számára teremtene újabb lehetőségeket az észak-déli irányú infrastruktúra bővítésére. Sőt, a lengyel-szlovák gázvezetékszakasz bővítése szerepel is potenciálisan támogatott projektek listáján.

A horvátországi Krk LNG-terminál bővítésére a tervek szerint 34 millió eurót fordítanának. Bulgáriát is ott van az Azerbajdzsán gázfolyosó érintettjei között (a görög szakaszról ágazik le majd egy szakasz Bulgária felé), valamint a balti államok több LNG-terminálban is érdekeltek.

Körkép.sk