Nyitókép forrása: canva.com

 

Az Európai Bizottság legutóbbi kimutatása alapján az INESS gazdaságkutató NGO arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában nőttek leginkább az állam kiadásai 2023-ban a 2015-2019-es évek átlagához képest. A különbség hatalmas, 6 százalékkal fejelte meg az államháztartás kiadási oldalát a koronavírus és az energiaválság okozta drágulás, és ezzel Szlovákia az EU nem túl hízelgő első helyezését szerezte meg.

 

Sehol máshol nem emelkedtek úgy a kiadások a GDP arányában számolva, mint Szlovákiában. Még a relatív kiadásnövekedésben is élen jár (15 százalék a GDP arányában), ami szintén veszélyesen magas érték.

 

Európában mindössze öt ország van, amely az elmúlt évek válságai ellenére csökkentették kiadásaikat 2023-ban az ötéves átlaghoz képest: Horvátország, Svédország, Portugália, Írország és Dánia.

 

Az összképet nézve azonban elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a válságok miatt az államháztartási kiadások felett a tagállamok elvesztették az ellenőrzést, és erre vezethető vissza az Eurozóna rekordméretű deficit-aránya. Szlovákia 2024-es költségvetése egyelőre a szlovák deficit brutális mértékét nem nagyon kezeli.

 hirdetes_810x300  

 

 

Ami szándékosan kimarad az INESS univerzumából

 

Van azonban, ami az INESS megállapításaiból kimaradt. Az egyik ilyen, hogy jövőre két választás is lesz Szlovákiában, az egyik az államfőválasztás, ahol Peter Pellegrini szeretné megmérettetni magát. Pellegrini pedig a második legnagyobb kormánypárt, a HLAS elnöke, és történetesen a szociális kiadásokért felelős munkaügyi minisztérium is a HLAS irányítása alatt áll. Az elnökválasztási ambíció politikai vetülete így megjelent a költségvetésen is.

 

Az sem mellékes, hogy míg Čaputová államfő szakértői kormánya leépíteni akarta a szociális intézkedéseket a költségvetés konszolidálása érdekében, addig a Fico-kormány erre nem hajlandó. Ezt érdemes árnyalni: a kormány nyilván politikai pontokat gyűjt, de előbb utóbb kénytelen lesz bizonyos kellemetlen döntéseket meghozni.

 

Ugyanakkor épp az INESS fenti perspektívája mutat rá, hogy hatalmas a nyomás Brüsszel és a progresszív erőtér részéről, hogy a szlovák kormány is minél inkább konszolidálja a költségvetést, akár azon az áron, hogy szankciók okozta energiaválságot és inflációt átterheli a lakosságra, az Eurozóna pénzügyi mutatóinak javítása érdekében.

 

Nem csoda tehát, hogy az uniós pénzügyi tanácsadói hálózathoz kötődő Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) kritizálja a kormányt, hiszen alapvetően a nyugati szempontokat képviseli. Nem mellesleg Ódor Lajos, Čaputová államfő volt miniszterelnöke, az RRZ korábbi vezetője volt, aki kormányfőként egy olyan csomagot dolgozott ki, ami igen fájdalmas tempóban, igen kemény megszorításokat írt volna elő, leginkább a lakosság számára. Ez érintette volna a nyugdíjakat és családtámogatásokat, de az önkormányzatokat is.

 

Az is kimarad az INESS rövid elemzéséből, hogy kinek köszönhetjük ezt a jelenlegi helyzetet, nem csak itthon, de Európában is. Elsősorban Brüsszel szankciós politikájának, és mindenáron háború eszkaláló narratíváinak, valamint orosz energiacsatornák erőltetett menetben történő leépítésének, és az amerikai gazdaság javára hozott döntéseknek. Szlovákiában pedig a felelősség oroszlánrésze Eduard Heger atlantista kormányát és Zuzana Čaputová államfőt terheli.

 

Az előbbi minden Brüsszelből jövő elvárást ellenállás nélkül teljesített, az utóbbi pedig lehetőséget teremtett az előrehozott választások minél későbbi időpontra halogatásához – amely közvetlenül is hozzájárult a szlovák gazdasági mutatók jelenlegi helyzetéhez. Hamarosan Szlovákia amerikai nukleáris fűtőelemeket fog vásárolni attól az Egyesült Államoktól, amely az elkészítésükhöz ugyanúgy orosz uránt használ majd. Hasonló a helyzet az amerikai cseppfolyósított gázra cserélt orosz gázzal és az oroszellenes olajembargó hatásaival.

 

A képlet tehát egyszerű. Valakik egy sor rossz döntést hoztak meg, súlyos gazdasági következményeket idézve ezzel elő, és a következmények terheit a lakosságra akarják hárítani. Ehhez teremtenek most a megfelelő agytrösztök olyan narratívát, amivel megpróbálják rábírni a kormányt a kellemetlen döntések meghozatalára.

 

Csodákat azonban nem érdemes várni. Egy ponton túl a populista Fico-kormánynak sem lesz elég mozgástere, hogy elkerülje a nehéz lépéseket, az államháztartás ugyanis nincs jó helyzetben, és az infláció és energiaválság még mindig tart. Szerencsés esetben azonban nem olyan fájdalmas és gyors lesz az átmenet, mint ahogy azt a brüsszelita Ódor-kormány javasolta a nyár végén.

 

Mindez azonban még a belpolitika alakulásának függvénye, különös tekintettel a tavaszi elnökválasztásokra.

 

Körkép.sk

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.