Nyitókép forrása: 

 

A Politico brüsszeli hírportál közlése szerint újabb gázáremelkedés fenyegeti Európát a következő télen amiatt, hogy Ukrajna az év végén nem hosszabbítja meg a gáztranzit-szerződését Oroszországgal. A dolog érdekessége, hogy korábban voltak tervek a helyzet megoldására, ám azokat egy nyilatkozattal az EU energiaügyi biztosa, Kadri Simson lesöpörte az asztalról, azt állíta, hogy Európának nincs rá szüksége. A totális képmutatás lelepleződése rögtön két nyugati narratívát is megdöntött: az egyik, hogy nincs szükség az orosz gázra, a másik, hogy az orosz gáz nem olcsóbb, mint a nyugati alternatívák.

 

Mi történt?

 

Ukrajna és Oroszország 2019-ben hosszabbították meg öt évre a gáztranzitról szóló szerződést, pedig akkor már javában dúltak a kelet-ukrajnai harcok, bár még messze voltunk az orosz inváziótól.

 

Ez a szerződés idén év végével lejár, és Ukrajna kijelentette, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a szerződést. Az EU illetékes biztosa, Kadri Simson pedig sokezer eurós fizetéssel a zsebébel, a bársonyszékből teljes nyugalommal jelentette ki, hogy az EU-nak nem érdeke az orosz-ukrán szerződés meghosszabbítása, és egyébként sincs szüksége az EU-nak az orosz gázra.

 

Most egy kiszivárgó dokumentum rámutatott, hogy az EU illetékesei nyilatkozataival ellentétben Brüsszelben olyan elemzés készült, amely újabb energiaár-elszabadulásra figyelmeztet.

 

Mit mond a kiszivárgott dokumentum

 

Az elemzés szerint az Ukrajna felől érkező gáztranzit biztosítja az EU igényének 5 százalékát, különösen Szlovákia, Csehország és Ausztria van kitéve ennek a folyosónak, de vannak az érdekeltek között dél-európai országok is. Ha a gáztranzit leállása kemény téllel párosul, az az ukrán tranzitra szoruló országok esetében (tehát Szlovákia esetében is) a „katasztrófa forgatókönyv” megvalósulását vonja maga után.

 

A legsúlyosabb következményekkel Ausztria, Szlovákia és Magyarország szembesülne.

 

Az elemzés gyakorlatilag azt is bevallja, hogy a nyugat-európai tagállamok nem nagyon törődnek a közép-kelet-európai országok sorsával. Elvileg ugyanis ott lenne a lehetőség, hogy a legveszélyeztetettebb országokat Németország felől lássák el gázzal, de ez a Németország által egyoldalúan kivetett gáztranzit-adó miatt igen költséges lenne. 

 

Az ukrajnai energiafolyosó elvesztése magasabb szállítási és tárolási költségeket eredményezne, ami egyszersmind megdrágítaná az orosz gázról való leválást

 

A Politiconak az energiaügyekért felelős szlovák gazdasági tárca is megerősítette, hogy az orosz-ukrán gáztranzit leállása „hatással lehet az energiabiztonságra és árstabilitásra”. 

 

Ezt egy név nélkül nyilatkozó közép-európai tisztviselő is megerősítette.

 

Hatalmas mértékű az önámítás

 

A közép-kelet-európai országok azt szorgalmazzák, hogy az energiaügyi miniszterek hétfőn tárgyalják meg, milyen megoldáso állhatnak rendelkezésre. Beszédes azonban, még a jelenlegi körülmények között sem képesek sokan elszakadni a háborús narratívától és Ukrajna mindenekelőtti támogatásáról.

 

Tipikus példa Csehország, ahol Jozef Síkela cseh ipari miniszter például azt nyilatkozta:

 

„El kell kerülnünk azokat a lépéseket, amelyek rontják az elvégett munkát [a szankciókat] és megerősíthetik az agresszort [Oroszországot]”

 

fogalmazott. Pedig Csehország ugyanúgy szenved az egekbe szökő energiaáraktól és a gazdaság lelassulásától.

 

Hogyan tovább?

 

Az EU korábban hozott egy határozatot, hogy 2027-ig teljesen le akarja állítani az orosz fosszilis energiahordozók importját. Csakhogy ez a döntés még a közel-keleti válság kirobbanása előtt született. Márpedig, ha elhúzódik vagy kiszélesedik a gázai háború egy regionális konfliktussá, akkor az energiaszállítások Katarból, Szaúd-Arábiából egy időre le is állhatnak. Ennek esélye napról napra nő, és a piac ennek kockázatát beárazza.

 

Korábban felmerült az ötlet, hogy az orosz-ukrán gáztranzitot egy európai konzorcium hidalja át. A több országból álló konzorcium vásárolna orosz gázt az orosz-ukrán határon, és lényegében az Ukrajnán keresztüli tranzitért is a konzorcium fizetne. Ez azt jelenti, hogy földgáz tekintetében az ukránok nem állnának kereskedelmi kapcsolatban Oroszországgal.

 

Nemrég azonban olyan nyilatkozatok is lehangzottak Brüsszelben, amelyek szerint nem lesz nemzetközi konzorcium, mert Európának nincs szüksége az orosz gázra.

 

Szintén fontos momentum, hogy az USA egy időre leállította az LNG-projektek engedélyeztetését, tehát Európa nem fogja tudni bővíteni az amerikai palagáz importját. Megjegyezzük, hogy a háborúnak köszönhetően a túlságosan drága és nem piacképes amerikai palagáz ma már az európai gázvásárlások 20 százalékát teszi ki.

 

A konzorciumot még korai temetni. Nemrég Robert Fico szlovák kormányfő Denisz Smihallal tárgyalt Ungváron, amiután Fico azt közölte, hogy megállapodás született az orosz gáz tranzitjának kérdésében. Ezt a kijelentést az ukránok azonnal letagadták, mire Fico jelezte, hogy Smihal legközelebb átgondolhatná, hogy egy találkozón miről szeretne és nem szeretne beszélni. Vagyis, a háttérben folynak a tárgyalások, és a nyilatkozatok az alkupozíciók építéséről (is) szólnak.

 

körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!