Nyitókép: Körkép.sk

 

A magyarság egyetemes ünnepélyét tartották meg Bős városában. Szent István napján sokan gyűltek össze a Csemadok-háznál.  A nemzeti ünnepen Gyimesi György, korábbi parlamenti képviselő, a Szövetség-Aliancia 18-as listájának 149. számú parlamenti képviselőjelöltje mondott beszédet.

 

Számos magyarlakta településen, területen lobogott augusztus 20-án a piros-fehér-zöld zászló. Nem volt ez másképpen Csallóköz legfiatalabb és legmagyarabb városában, Bősön sem. A helyi cserkészek büszkén vonták fel itt is a magyar lobogót.

 

 

 hirdetes_810x300  

 

 

A magyarságtudatukban megingathatatlan ünneplők emelt fővel énekelték együtt a nemzeti Himnuszunkat és a Szózatot. Az értékőrző, egyúttal nemzeti identitást erősítő összejövetelen Nagy Anikó, a Csemadok Bősi Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szent Istvánt méltatta.

 

 

 

Ünnepi gondolatok Gyimesi Györgytől

 

Gyimesi György beszédében hangsúlyozta, hogy Bősre ünnepelni érkeztek a jelenlévők. Úgy véli, hogy ennek viszont kizárólag akkor van értelme, ha van kivel, és van mire emlékezni.

 

„Én abban az áldásos helyzetben vagyok, hogy egy nagyon erős közösség része lehetek ezen a napon Bős városában. És abban a megtiszteltetésben van részem, hogy egy igazi hatalmasságról emlékezhetek meg, Szent István királyról, aki évszázadokat beragyogó világítótorony a Kárpát-medencei magyarság idővonalán”

 

– támasztotta alá gondolatait.

 

 

 

Gyimesi szónoklatában Szent István érdemeit emelte ki, amelyből mindannyian erőt tudunk meríteni, miközben meghajolt a nagysága előtt. A korábbi parlamenti képviselő kijelentette, hogy az utolsó előtti pillanatban még egyszer, és valószínűleg utoljára magyar képviseletet kívánnak teremteni a parlamentben. Szónoklatában foglalkozott azzal is, hogy valójában mit szólna ehhez István király?!

 

„Talán még 17 éves sem volt, amikor 997-ben hatalomra kerülve, megingás nélkül folytatta a tudatos építkezést, acélos akarattal megszervezte a magyar államot. Nem volt nagykorú és szervezett közösséget épített. A mi közösségünket romjaiból építjük újjá”

 

– emlékeztette a megjelenteket. Hozzátette, hogy Szent István bevezette a feudális utódlási rendszert, amiben az apát a fiú követhette a trónon. Ezt követően párhuzamot vont István király kitartó küzdelme (pl. meg kellett törnie a régi rend híveinek ellenállását) és a napjainkban egyre inkább fokozódó ellenlábasok között.

 

 

 

„István olyan remek diplomáciai érzékkel vitte végbe ezt a hatalmas munkát egyetlen emberöltő alatt, hogy megtartotta országa függetlenségét minden egyházi és világi hatalomtól. Ez a része is ismerős lehet: idegen érdekről mi is tudnánk beszélni! De láthatják: a magyar nemzet első államalapítójának ez is sikerült!”

 

– mondta.

 

Gyimesi György összegezte azt is, hogy István mi mindent tett. Megemlítette az új vallás, az új módszerek elfogadtatását, viszont azt is, hogy rá kellett vennie népét, hogy megtanulja mindazt, ami hasznos lehet számára.

 

„Ne feledjük: a túlélésért! Ám amikor kénytelen volt, egy percig sem habozott letörni a céljait veszélyeztetők ellenkezését. Erőszakkal, ha erre volt szükség. Semmi finomkodás, habozás, álszent kéztördelés. Koppánynak mennie kellett! És ma már tudjuk, hogy ezzel a szükséges véráldozattal a túlélést váltottuk meg! Ez az életút korántsem a másság finomkodó dicsérete! Nem főhajtás az idegen akarat előtt! Ez az életút saját népének felemeléséről szól!”

 

– magyarázta István tetteit Gyimesi.

 

 

A Szövetség képviselőjelöltje nyomatékosította, hogy amit megtanultunk, fordítsuk a magunk javára! Kitért arra is, hogy Szent István soha nem akarta országát idegenné változtatni! Soha nem mondta, hogy fogadjunk el olyasmiket, amik ellenkeznek a józan eszünkkel. Soha nem írta, hogy vessük alá magunkat másoknak!

 

 

Mint mondta, István figyelemre méltónak tartott mindent, ami új, szokatlan és ismeretlen. De egyszer sem mondta, hogy a tudással és az ismeretekkel vegyünk magunkra idegen célokat, kövessünk idegen érdeket és támogassunk önveszélyes akaratokat!

 

István, miközben felhasznált minden ismeretet, független akart és tudott maradni. Az általa épített ország erős volt, öntudatos, magabízó és tehetséges. És sose felejtsük, mi itt az Ő utódai vagyunk! Erős, magabíró, tehetséges emberek, akik büszkék elődeikre, a képességeikre és az eredményeikre. Akik nem szorulnak mások igazgatására, elég nekik ehhez saját örökségük is”

 

– hallhatták az ünneplők.

 

 

 

…Rátermett vezetők, és hittel bíró közösség kell, mint mi…

 

Gyimesi szólt arról is, hogy István hitt magában és képesnek tartotta népét mindenre, amire mások képesek.

 

„Ezért nem alájuk rendelt bennünket, hanem arra, hogy egyenrangúak legyünk velük! És ehhez nem kell más, csak rátermett vezetők és egy hittel bíró közösség, mint mi. Akik nem tévesztik szem elől a mi céljainkat. Ha bejutunk a parlamentbe, biztosak lehetünk benne: első királyunk elégedett lesz velünk! Isten áldd meg a magyart!”

 

– zárta ünnepi gondolatait a szónok.

 

 

 

Felszelték az új kenyeret is

 

Az augusztus 20-i ünnepségen a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér megáldása is megtörtént. Az új búzából sütött kenyeret Fenes Iván polgármester szelte fel. Ebben többek között Gyimesi György is segédkezett neki. A kenyér szeletelése után a hagyományokhoz híven a vendégek megvendégelése – a bősiek kenyerének megkóstolása sem maradt el.

 

 

 

 

 

 

Énekszó és tánc Bősön

 

Az ünnepi programsorozatban közreműködtek a Zöld Csillag Amatőr Színtársulat tagjai, Vida Gergely, az Aranykert-, illetve a Tőzike néptánccsoportok tagjai, sőt, a 16. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat egyaránt.

 

 

 

 

Így látta a Körkép kamerája az ünnepséget:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Körkép.sk/Laky Erzsébet

 

A hírportálunkon megjelent fényképek további felhasználása kizárólag a forrás feltüntetésével engedélyezettek.

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.