(…) Nekünk, magyaroknak mindig fájni fog a trianoni „rablóbéke” (ez volt a marxista minősítés), nem feledjük a tért, ahol hazánk történelmének annyi felemelő vagy fájdalmas eseménye történt, de nálunk ismeretlen az a zsigeri gyűlölet, amit egyes szomszédaink elvakult nacionalistái tanúsítanak magyar polgártársaik iránt. (…)
A Szovjetunió felbomlásakor pár éven át szoros, meghitt viszonyban voltunk területben és népességben legnagyobb szomszédunkkal, Ukrajnával. Ostoba és hamis mese, hogy az Antall-kormánynak módjában állt volna módosítani a magyar-ukrán határt, viszont új szomszédunk szerződésben vállalt kötelezettséget magyar kisebbsége jogainak biztosítására, sőt valamiféle területi és kulturális autonómiára is tett ígéreteket.
A 25 éve tett ígéretekből kevés valósult meg, és Ukrajnában is megjelent a kisebbségellenes nacionalizmus, de a vezető politikusok és pártok ettől elhatárolták magukat. (…)
Mindezek fényében érdemes drukkolnunk Ukrajnának, támogatni az Európai Unióval megkötött társulási és szabadkereskedelmi egyezményét, és sajnálkozni, hogy Hollandia egy nem kötelező érvényű népszavazáson – a választójoggal rendelkezők harmadának részvétele mellett – 61:39 arányban elutasította a szerződés ratifikálását? Ha nemzeti érdekeinkből indulunk ki – és szabad másból? -, úgy a válasz egyértelmű: magyar érdek a független, demokratikus, gazdaságilag sikeres Ukrajna, mely mentes a korrupciótól, amellyel vámok nélkül tudunk kereskedni.
(…)
Ha saját erőből ez a szerencsétlen ország nem képes megfékezni az éles belpolitikai vitákat, akkor erre csak „Brüsszel” kényszerítheti rá, éppen a társulási szerződés pontjaival. Ukrajna eltaszítása Oroszország számára látszólag talán siker lenne, a valóságban azonban súlyos kolonccal terhelné a válságos helyzetben lévő orosz gazdaságot.
Sérti ez a szerződés Oroszország érdekeit? Nem. Az Ukrajna elleni háború következtében ma gyakorlatilag nincs kereskedelmi forgalom a két ország között. Abból csak előnye származna Moszkvának, ha nyugati szomszédjában a nyomor és a politikai bizonytalanság helyébe a stabilitás lépne. (…)
Az egyezmény nem nyit utat ukrán állampolgárok vízummentes utazásához, és nem ígéri az országnak az EU-tagságot. A hollandok 20 százaléka valójában nem Ukrajna társulására mondott nemet, hanem az unióra. Ennek az önsorsrontó gondolkodásnak az orvoslása viszont csak az EU fogyatékosságainak kiküszöbölésével, radikális reformjával képzelhető el.
Visszakaphattuk volna Kárpátalját? Ostoba és hamis mese az Antall-kormányról
Megosztás:
Címkék: Antall-kormány EU hollandok Jeszenszky Géza Kárpátalja nyugati szomszég Oroszország reform Szemle Szovjetúnió felbomlása társulási szerződés Ukrajna Unió
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.