At elmúlt napok politikai vitáit figyelve nem tudom mellőzni az érzést, hogy túl sok benne a koksz és túl kevés a felelősség, a mérlegelés és a kompetencia. Úgy tűnik, operációja után a kormányfő visszatért mečiari formájába – szó szerint. A médiát leginkább az iszlám és a civil szféra ellen intézett kirohanásai érdekelték, miközben legnagyobb baklövése észrevétlen maradt.
Ez a baklövés két kérdésben nyilvánult meg: Úristen, ki ellen fegyverkezünk? Miért beszélgetünk mi bármiféle keleti szárnyakról, mármint ki veszélyeztet minket?
Ezt kérdezte egy NATO-tagállam miniszterelnöke, amelynek szomszédja két éve harcol az orosz agresszió ellen, ezt kérdezte az az ember, aki a kormány első embere volt 2008-ban a Grúzia elleni orosz agresszió idején.
De ezt még megkoronázza azzal a kijelentéssel, hogy „az az egyértelmű véleményem, hogy inkább költsünk tejre, mint fegyverekre”. A hétköznapi olvasó, ha érdeklődik ilyen dolgok iránt, találkozott különböző elemzésekkel (pl. RAND Társaságéval), amelyek arról szólnak, hogy az orosz támadás a balti és a többi volt keleti blokkhoz tartozó országok ellen nincs kizárva, és ha ilyen támadás történne, Oroszország egy ideig technikai és katonai fölényben lenne.
Épp ezért igyekeznek lépéseket tenni a NATO keleti szárnyának katonai megerősítése felé. A kormányfőnek ezekkel az információkkal rendelkeznie kell, ennek ellenére azt mondja, amit mond, és ez hihetetlen felelőtlenség , ami a hazaárulással határos.
A felelőtlenség és az inkompetencia tüneteit mutatta Richard Sulík is az európai és a gazdasági kapcsolatokat illetően. Ezúttal a Brexit kérdésében tűnt ki. Sulík szerint a briteknek nincs okuk az Unióban maradni, mert nem vezették be az eurót, nem tagjai Schengennek és nettó befizetők a közös kasszába.
Vagyis az EU-tagságból származó egyetlen előnyük a szabad piac, és azt akkor is megtarthatnák, ha nem tagjai többé az EU-nak – mint Svájc és Norvégia esetében. Csak éppen az összes elismert intézet (mint az IMF vagy a London School of Economics) máshogy gondolja.
A brit pénzügyminisztérium tanulmánya szerint a legvalószínűbb, hogy 3,6 százalékos gazdasági visszaesés következne be, 520 ezer fővel növekedne a munkanélküliség, és a font 12 százalékkal leértékelődne. Ráadásul az államadósság is tovább mélyülne nagyjából 20-40 milliárd fonttal – a közös kasszán történő megtakarítások ellenére. A pesszimista forgatókönyv szerint még ennél is sokkal rosszabb lehet a helyzet.
És még csak a közvetlen gazdasági hatásokról beszéltünk. Ránk még ennél is sokkal rosszabb hatással lehetnek azok a folyamatok, amelyeket a Brexit indítana el Európában, és kérdés, hogy mi magunk hol végeznénk – az olyan politikusok miatt is, mint Fico vagy Sulík.
HNonline.sk, Ivan Mikloš: Príliš veľa koksu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
