Lackfi és a Magyar Ember

Az immáron kilencedik alkalommal megrendezett Csevej a nappaliban című rendezvénysorozat keretében egyik legnagyszerűbb humorú szerzőnk művészetébe nyerhettem betekintést. A rendezvénynek hagyományaihoz hűen az elnöki palota szomszédságában álló Magyar intézet adott otthont, könyvesüzlete és kávézójának ifjú pincérnői megalapozta nagyszerű hangulatban. Az est főszereplője, remekbeszabott, epés humorral dolgozó művésze pedig nem más volt, mint Lackfi János (költő, prózaíró, egyetemi tanár.)…

Milyenek a magyarok? Milyennek tartjuk magunkat és mit gondolnak rólunk a külföldiek? Eme rémegyszerű kérdésekre kerestük a választ a szerzővel folytatott beszélgetés során. 2012 decemberében megjelent szenzációs kötete Milyenek a magyarok? címmel – melyet azonnal szétkapkodtak  –  humorosan, nem is kevés ironiával boncolgatja ezt az összetett, vagyis annak bélyegzett problematikát. A könyv főszereplője pedig nem más, mint a nagybetűs Magyar Ember, a magyar polgár zseniálisan megrajzolt archetípusa, mely gyakorlatilag az egyetlen összekötő kapcsa a kötet 35, témát tekintve egymástól teljesen eltérő novellájának.

Kövesd a Körképet a Facebookon!

Humor a maximumon, kacagás a köbön! Leginkább ekképpen jellemezhetném ezt a humor Nobel-díjat megérdemlő szerzeményt. Rekeszizmokat erőltető feladatra vállalkozik, aki kezébe veszi e nagyszerű könyvet. Kurta, Örkény egyperceseinek rövidségével vetekedő szösszenetei ugyanis garantált nevetőgörcsbe fullasztják az olvasót. Örömkönnyeink törölgetése közben pedig talán még az is eszünkbe jut, hogy a poénáradat mögött rejtőző valódi tartalmakat is szemügyre vegyük.

És hoppá!!! Akkor jön csak az igazi meglepetés és sokkhatás, mikor rájövünk, hogy önmagunkon lehet a legjobbakat kacagni. (Kinek nem inge persze, ne vegye magára). Aki abban a hitben ül le olvasni kényelmes karosszékébe e könnyvet, hogy a dicső és isteni tökéletességében tobzódó magyarság magánál is dicsőbb tetteinek és történelmének bizonyítékaira lel majd lapjain, az most azonnal verje ki fejéből, hogy szert tesz belőle egy példányra. Lejárt már, úgy látszik, az ilyesfajta szerzemények ideje.

Lackfi magyarként ír a magyarokról, ám mindennemű fennkölt magyaroskodás nélkül. Oyan emberként, akinek bár nem áll szándékában lejárató kampányt indítani hazája ellen, mégis – teljes tudatában a nemzet hibáinak, önnhittségének és tökéletlenségének – remekbe szabott karikatúrákkkal ostorozza azt. Mégsem lehet rá haragudni. Aki magára is ismer soraiban, maximum egy jót szórakozik majd a leírtakon, de jókedve teljében eszébe sem jut majd sértettségről panaszkodni.

   

A mű a magyarság feljebbvalóságáról meggyőződöttek zseniális görbetükre. Fejezeteiben az irónia céltáblájáva válik a leginkább öreg aszonyainkra jellemző pletykosság, továbbá a kapzsiság és önhittség, valamint még megannyi sajátosan emberi furcsa tulajdonság is. Ezenkívül pedig egyik kedvenc vonulatom, a „magyarság a legősibbek közűl való, sumérokkal és Jézussal rokon nemzet” – vezérelv parodizálására is sor kerül. Lássuk csak, miképpen is:

„A híres emberekről előbb-utóbb kiderül, hogy magyarok voltak vagy lesznek, csak még nem tudnak róla. A magyar ember arról is hallott már, hogy a magyar nyelv nem is a finnel áll rokonságban, hanem a szanszkritből eredeztethető, és természetesen a legősibb az egész világon. Sőt, talán egyenesen a Marsról származik. A magyar ember borotválkozótükrébe pislogva közli tulajdon képmásával, hogy állítólag Buddha és Jézus Krisztus is magyar volt, de pszt, ez titok.”

S hogy közöljek még némi érdekességet, a szerző zsenialitását és elragadó stílusát alátámasztandó, fantasztikus, szinte már elsőrangú színészi előadásmódját és hangjával való remek játékát is megemlítem. A beszélgetés során – melyet egyébként a szépséges Garajszki Margit vezetett – nagyszerű előadásmódja okán szobá is került egy esetleges hangoskönyv megjelenése. Olvasni és élőben, a szerző előadásában hallgatni ezeket a nagyszerű novellákat két egyaránt kimagasló élmény.

Azon művészek közé tartozik ugyanis, akiknek a fölolvasás sem esik nehezükre. Mert valljuk be őszintén, akad bőven ellenpélda. Lackfi viszont olyan átéléssel, színészek által is megirigyelhető mimikával, gesztusokkal és hanglejtéssel dolgozott műve olvasása közben, hogy az méltán elnyerte a nevetéstől dőlöngélő, levegő után kapkodó közönség tetszését. Kedvenc jeleneteim, mikor a vénasszonyok igen jellegzetes beszédstílusát és hanghordozását utánozta, igencsak mesteri fokon. Nem lehetett ellenállni egyéniségének!

Ám valahányszor teljesen elmélyedtünk volna sziporkázó humorában, elgémberedve a nevetéstől és stílusát csodálo csillogással szemünkben, mindig felébresztett bennünket egy – egy magvas gondolattal, melyből ráeszméltünk, „hu, a fenébe”, ez a mi helyzetünkről beszél. Megnevettet ugyanakkor elgondolkodtat. Mi egyebet várhatnánk még tőle?  Azt hiszem minden olvasói elvárásnak eleget tesz ezzel. Figyeljük csak:

” A létező szocializmus idején az a mondás járta, hogy az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Az 1990-es évektől kiderült, hogy az egész magyar társadalom előtt csak ez a két út áll.”

No ugye?

Csak dícsérni tudom e művet. Éppen úgy, ahogy szerzőjét is. A vele folytatott beszélgetésből ugyanis egy valóban tehetséges és zseniális mondatszerkesztéssel dolgozó művész képe bontakozott ki előttem. Olvasásra és figyelemre egyaránt méltó, akárcssak a rendezvénysorozat is, mely keretében Lackfi János vendégünk lehetett. Minden az irodalom s egyáltalában a kultúra iránt kicsit is érdeklődő számára kiváló szórakozásként szolgálhat egy kis Csevej a nappaliban.

Érdekes  és nagyszerű irodalmárok képzeletvilágába nyerhetnek betekintést, miközben teáikat, kavéikat, vagy éppen finom boraikat a szlovák csatornákon futó szitkomok pöttöm szinésznője, Rák Viktória szolgálja fel Önöknek. Mindenkinek csak ajánlani tudom e helyet. A nemrégiben könyvesüzlettel is kibővült Café nappali egyaránt remek délutáni program lehet a művelődni vagy épp szórakozni vágyó ifjaknak és időseknek.

Kellemes időtöltést mindannyiuknak!

Kerepesi Igor

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket a Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!