A Széchenyi István Történelmi Vándorszínház Kárpát-medencei tervei, rendeltetése

Nyitókép: pannonrtv

A közelmúltban a gróf Széchenyi Család Alapítvány kezdeményezésére megalakult Budapesten a Széchenyi István Történelmi Vándorszínház, melynek rendeltetése, hogy közvetítse a keresztény értékrendet és a történelmi tárgyilagosságot, valamint hatékonyan ápolja drága magyar anyanyelvünket. 

Köztudomású, hogy gróf Széchenyi Istvánnak nemcsak a Lánchíd építéséhez, a vasúthálózathoz, a gőzhajózáshoz, a közlekedés elindításához, Pest és Buda egyesítéséhez, a Duna és a Tisza szabályozásához stb. és mindenfajta nemzetépítő tevékenységhez volt köze, hanem a színházhoz is, hiszen a Pesti Nemzeti Színház megalapítása is az ő nevéhez fűződik. 1837. augusztus 22-én nyílt meg a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház, Vörösmarty ünnepi játékával, az Árpád ébredésével. Egészen addig nem volt állandó magyar nyelvű színház Magyarországon. Gróf Széchenyi István is küzdött felállításáért. 1839-ben itt mutatták be magyar nemzeti drámánkat, a Bánk Bánt. 1840-ben vette fel a Nemzeti Színház nevet. Ezért (is) indokolt, hogy a szóban forgó történelmi vándorszínház névadója éppen a legnagyobb magyar lett.

A Széchenyi István Történelmi Vándorszínház – mint ahogy azt a nevében feltüntetett „vándorszínház” kifejezés is jelzi – tájoló színház kíván lenni, amely nyitott társulás, fenntartó partnerként, az alapítvány jóváhagyásával, bárki csatlakozhat hozzá. A Vándorszínháznak egyelőre nincs saját társulata, a szereposztást „színdarabja válogatja”, azonban már több amatőr és hivatásos színész, rendező, előadóművész kinyilvánította segítő szándékát a színház felé. Olyan ismert művészek is segítik majd a társulatot, mint például Koncz Gábor, Dörner György, Esztergályos Cecília.

   

Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Alapítvány kuratóriumának elnöke és maga a Széchenyi család régóta fontolgatja egy olyan színtársulat létrehozását, amelyik a Kárpát-medence legtöbb magyar lélekszámú településére, illetve a színpaddal rendelkező középiskolákba is elviheti azokat a kamaradarabokat, amelyek Jézus Krisztus követésének példázatait, vagy a magyar történelem sorsfordító pillanatait tárják a nézők elé.

„Amikor gróf Széchenyi István a Nemzeti Színházat a Duna partjára megálmodta, akkor elsődlegesen az lebegett a szeme előtt, hogy a színház a magyar identitás és a nemzeti öntudat egyik leghasznosabb formálója lehet, ha annak művészei a nemzetmegtartó értékeket az ars sacra jegyében képviselik a színpadon.”

vallotta  Széchenyi Tímea.

A Vándorszínház vezetésére a Széchenyi család Fazekas István Jókai-díjas drámaírót, a révkomáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusát kérte fel.

„Elsősorban olyan darabokat szeretnénk színpadra vinni és elvinni a Kárpát-medence magyarok által lakott településeire, amelyek alapvetően a történelem sorsfordító pillanatait tárják a közönség elé.”

nyilatkozta honlapunknak Fazekas István, majd így folytatta:

„Mindenki számára fontos megismerni, hogy mi történt velünk, magyarokkal, a 20. században, miként próbálták szétverni Trianonban a magyarság szellemi egységét és értékeit, hogyan manipulálták történelmünket a kommunista éra alatt. Válaszokat kell adnunk ezekre a nagyon fontos kérdésekre. Színdarabjaink tehát a történelmi hűséget képviselik elsősorban. Mindenképpen szeretnénk megszólítani az anyaországban és az elszakított területeinken élő magyar fiatalokat, szeretnénk őket segíteni abban, hogy közelebb kerüljenek a magyar történelemhez, megismerjék végre az igaz, hamisítatlan magyar történelmet.”

Fazekas István szerint ez azért is fontos, mert a Kárpát-medence nemcsak földrajzi, hanem elsősorban szellemi egységet képez. S ezt kell erősítenünk. A társulat vezetője arról is tájékoztatta honlapunkat, hogy a Vándorszínház milyen színdarabokat kíván színpadra vinni. A Vándorszínház tájol majd Kocsis István Árva Bethlen Kata című művével, Kökényesi Ági főszereplésével, a Tony című darabbal, amely gróf Batthyány Lajos és felesége, Zichy Antónia levelezését mutatja be (ez nem kimondottan színdarab), és bemutatásra kerül Fazekas István több drámája is, így például a Pilátus éjszakája, melyet az Európai Kultúra Napja alkalmából mutattak be Rómában, illetve a Zrínyi Ilona és A pillanat érkezése című színműve. Szerepel a repertoáron Dinnyés József, valamint Esztergályos Cecília estje is. Az előadásokat meghívásos alapon utaztatják majd.

A Vándorszínház keretében a hangjáték műfaját is szeretnék megújítani, az előkészítő munkát e tekintetben már elkezdték. Színműveket játszanak majd fel rádióstúdióban, és – a támogatásoktól függően – lemez készül belőle, de a világhálón mindenképpen hallgatható lesz.

Tarics Péter