Barkósági Lovastúra – Dél-Gömör szép május végi rendezvénye – képekkel

Mottó:

„Bennünket magyarokat lovas nemzetként ismer a világ. Ne hagyjuk, hogy a lovat száműzzék a mindennapjainkból!“

(Kovács Magdaléna)

Idén sem maradt el az immár 8. Barkósági Lovastúra, amelynek keretén belül a gömöri lovasok végiglovagolták a Barkóság szlovákiai részét. Ritkaságszámba menő élményt nyújtva ezzel nemcsak gyerekeknek, de mindazoknak, akik a lovaglás, a lovak szerelmesei, vagy csak kíváncsiak és meg akarják ismerni ezt a szép hagyományt.

A Barkóság a palóc Gömör legdélibb része, amelyet a szlovák-magyar határ két részre osztott. Kutatók szerint a magyarországi része a medvesaljai Ceredtől, Zabartól húzódik a Hangony-patak völgyében egészen Ózd körzetéig, míg szlovákiai része a Medvesaljától a Gortva-patak egy részét érintve a Macskás-patak völgyét követi, amíg az nem ömlik bele Darnyánál a Rimába. Lakói a történelem során erdőgazdálkodással foglalkoztak. Kemény munka, nehéz élet volt ez, amely a hadtörténet szerint kiváló katona anyagot teremtett a térségben.

A legenda szerint egy Barco Vincze nevű tábornok rendszeresen innen toborozta huszárjait, a térség róla kapta a nevét. A sajátos életkörülmények egyedi néphagyományt eredményeztek az évek során, amelynek egy része a ló, a lovasélet, a huszárság volt. Ápolására a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület vállalkozott Ózdról, amely vállalt feladatát magas szinten műveli.

A lovasok Dobfeneken:

Évekkel ezelőtt felkarolták a szlovákiai oldal lovasait is, akik a détéri Habodász István – Pepe és Betyártanya nevű polgári társulása vezetésével ápolják a barkó lovas hagyományt. Ennek lett eredménye a Barkósági Lovastúra. A túrához ez évben is csatlakoztak lelkes lovasok Fülekről, Sídről, Rátkáról, Feketepatakról, Martonfaláról, Feledről, de még Budapestről is.

„A lovastúra nem titkolt célja, hogy népszerűsítse a lovakat. A történelem során emberek, népek sorsa múlott a lovakon, háborúban és békeidőben egyaránt. A ló dolgozott földjeinken, járművünk volt faluban és városban egyaránt, fagyban, hőségben, bőségben és szegénységben. Ma már más szerep jut a lóra. Sokkal kevesebb, kevésbé harcos, kevésbé kemény, de nem kevésbé fontos. A ló iránti vonzalom tovább él. Az ember és a ló sorsa a történelemben összefonódott, ezeket a szálakat semmi sem tudta megváltoztatni“

– hangzott el Kovács Magdaléna üdvözlő beszédében.

Miből is áll az ilyen rendezvény?

A lovasok bevonulásából, felsorakozásából, megkoszorúzzák az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc emlékművét, és esetenként lovasbemutatót tartanak. A község vezetése ünnepi beszéddel és kultúrműsorral köszönti a lovasokat.

A kultúrműsort Kovács Magdaléna és Lichtmannegger Tibor szolgáltatta szép hazafias énekekkel és huszárdalokkal.

Almágyi képek:

Most 20 lovas három falut érintve lovagolta végig a Barkóságot. Ezúttal Zagyi Katalin Jeszte, Farkas Alexandra Dobfenek és Farkas István Almágy községek polgármesterei vállalták a lovastúra megrendezését, a képviselőkkel egyetemben. Bekapcsolódott sok aktív, segítőkész polgár is, hiszen a lovasok megvendégeléséhez nagyon kell a szolgáló kéz.

„Tulajdonképpen a fő vendéglátók mi voltunk, jeszteiek. Ide érkeztek pénteken, mi szállásoltuk el őket, itt étkeztek. Innen indultak tovább és ide érkeztek vissza szombaton este. Igyekeztünk, úgy érzem, sikeres rendezvény van mögöttünk. Sok és kemény munkát kellett elvégeznünk, de mindent összevetve megérte, mert sokan jöttek el és dicsérték a rendezvényt. A huszárok is nagyon elégedettek voltak. Én ezért köszönettel tartozom mindenkinek, aki hozzájárult a rendezvényünk sikeréhez. Mi kis falu vagyunk, nem sok rendezvényt engedhetünk meg magunknak az év folyamán, de a lovasok valahogy már a szívünkhöz nőttek“

– mondta el portálunknak Zagyi Katalin, Jeszte polgármestere.

Jesztei képek:

Mede Géza

Képek: a szerő felvételei, a jesztei képeket Adrienn Johnson készítette