Pénteken este 10 óra körül érkeztek az első hírek, hogy megszületett az egyezség az EU két napos állam- és kormányfői találkozóján. Az elfogadott megállapodás Nagy-Britannia számára különleges státuszt biztosít az EU-n belül, de Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint ez nem sérti az uniós alapelveket.
Nagy-Britannia számára az létrejött megállapodás garantálja a következő jogokat:
- Az eredeti reformjavaslatban is szereplő „vészfék mechanizmus” lehetőségét, amelynek értelmében Nagy-Britannia az EU-ból érkező vendégmunkások szociális juttatásait legfeljebb négy évre korlátozhatná, és összességében 7 évre vezethetné be ezt az intézkedést.
- Az uniós munkavállalók a nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után csak csökkentette családi pótlékra lesznek jogosultak. Az újonnan érkezett vendégmunkások számára ez az intézkedés azonnal érvénybe lép, a már kint dolgozókat pedig 2020. Január 1-jétől fogja érinteni. A szabályozás érdekessége, hogy a családi pótlék csökkentésének nagyságát a munkavállaló származási országa szerint szabják meg (indexálják).
- Nagy-Britannia kivonhatja magát a megállapodás értelmében az EU-s integráció szorosabbra vonása alól (vagyis az EU szerződés „ever closer union” elvre vonatkozó része alól)
- Nagy-Britannia sosem fog csatlakozni az eurozónához, és biztosítékot kapott az EU-tól, hogy emiatt „egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénznemet használ”. Egyúttal garanciát kapott arra, hogy vitás pénzügyi szabályozási ügyeket a tagállamok bármelyike az uniós kormány- és államfői tanács elé vigye. Ezzel gyakorlatilag a britek eszközt kaptak arra, hogy a brit cégeket ne érhesse hátrány amiatt, hogy az ország nem tagja az eurozónának.
Daviv Cameron brit miniszterelnök szombatra hívta össze a brit kabinet rendkívüli ülését, amin akár dönthetnek is az EU-tagságról szóló referendum időpontjának kitűzéséről. A hírek szerint az egyik esélyes időpont június 26-a.

Németország is követné a brit példát?
Angela Merkel német kancellár, a The Guardian értesülései szerint, a megállapodás egyes pontjait jó kompromisszumoknak nevezte, és hozzátette, hogy Németország is megvizsgálja a brit mintára történő, az EU családi pótlékot korlátozó intézkedés lehetőségét.
Angela Merkel szerint a tárgyalások legkényesebb pontja az EU-integráció mélyítése volt.

A migrációs kérdés megoldatlan maradt
A migránskérdés, ami az EU-csúcs másik központi kérdése lett volna, kiszorult a mostani találkozó témái közül a brit reformjavaslatokra vonatkozó 30 órás maratoni tárgyalások miatt. Ez egyezett Angela Merkel abbéli szándékával, hogy a migránskérdést egyelőre ne tárgyalják érdemben a mostani csúcson.
A Bloomberg.com hírügynökség csütörtöki elemzésében azt írta, „Angela Merkel német kancellárnak hetekben mérhető ideje maradt arra, hogy Európa legbefolyásosabb vezetőjeként megoldást találjon a bevándorlási válságra”. Merkelnek azonban nem sikerült szövetségeseket találnia saját elképzeléséhez, amely szerint az unió külső határainak lezárásáért „cserébe” az EU szervezett formában áttelepítene 250 ezer szíriai menekültet. A Bloomberg.com értesülései szerint ennek az embertömegnek a befogadása önkéntes alapon működne.
Merkel időt akar nyerni, számára a legmegfelelőbb időpont a március 17-18-ai dátum lenne, ami egy héttel a németországi tartományi választások után, tehát stabilabb pozícióból tudná irányítani a tárgyalásokat.
BBC, Theguardian.com, Bloomber.com, MTI, Napi.hu, Körkép
Nyitókép: Napi.hu
Megosztás:
Címkék: brexit David Cameron egyezség EU EU-csúcs Európai Tanács Főoldal maratoni megállapodás reform szummit
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.