A saját újraválasztásukkal törődő európai vezetők zátonyra viszik a pozsonyi EU-csúcsot – és Európát

A Politico.eu brüsszeli hírportál szerint elkerülhetetlen az egyet nem értés az Unió vezetői között a pénteki pozsonyi EU-csúcson, és a nyílt vita felszínre hozhatja a régi feszültségeket Kelet és Nyugat, Észak és Dél, jobb- és baloldal között az olyan, széles spektrumú kérdések mentén is, mint a migrációs, a fiskális politika vagy a közös európai hadsereg. Minden vezető ugyanis csak saját újraválasztását tartja szem előtt. 

Az uniós vezetők a Pozsonyi várból szétnézve mérik fel az európai állam állapotát pénteken, de nem tetszik majd nekik, amit látnak: kettéhasadt kontinens, lesújtó populizmus – kezdi elemzését a Politico.eu publicistája, David M. Herszenhorn.

A Politico szerint Brüsszel reméli, hogy a mostani csúcs változtatni fog a történeten, és a 27 tagállam elnökeinek és miniszterelnökeinek egy fedél alá zárása meghozza a várva várt áttörést.

A következő választásoktól rettegő európai vezetés

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a találkozón részt vevő vezetők a főbb kérdésekre tudnak majd koncentrálni. Ilyen központi téma a migrációs válság kezelése határellenőrzések megerősítésével, tagállamok együttműködésének fejlesztése a külső és belső biztonság érdekében, valamint lépéseket tenni a gazdaság fellendítése céljából – ez utóbbi kevésbé egyértelmű kérdéskör.

„Az európai emberek szeretnék látni, hogy a politikai elit képes kezelni az eseményeket, amelyek túlterhelik, összezavarják és megrémítik őket”

Mondta a Tanács lengyel származású elnöke, aki hangsúlyozta, hogy Pozsonynak kell a fordulópontnak lennie.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy sosem látott még olyan kicsi átfedést a tagállamok céljai között, mint most, és kevés olyan terület van, ahol együtt tudnak működni.

„Sosem láttam még a populizmus erőitől ennyire meggyengülni, a következő választások elvesztésének kockázatától ennyire megbénulni a nemzeti kormányokat”.

Az összeomlás szélén

Michael Leigh, a Német Marshall Alap főmunkatársa és egyben az Európai Bizottság bővítésért felelős korábbi igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy:

„A magas rangú európai vezetők évtizedek óta először ismerik el annak lehetőségét, hogy az Európai Unió széteshet és összeomolhat”

A hivatalos források szerint – írja a Politico – a csúcs alapvető üzenete, hogy az EU megmaradt 27 tagállama egyértelművé teszi, hogy az Unió részei kívánnak maradni, de az egyet nem értés szinte elkerülhetetlen, leginkább az olyan témákban, mint a migránsválság, a fiskális politika és közös haderő létrehozása.

Egyes kérdésekben megkezdődött a klikkesedés, Görögország miniszterelnöke, Alekszisz Ciprasz például egy Club-Med nevű csoportot hozott létre a déli államok vezetőiből a Németország által kiharcolt megszorító-intézkedések ellenében.

Más kérdéskörökben a nézeteltérés már több mint emocionális: Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn azt nyilatkozta egyik interjújában, hogy Magarországot ki kell rúgni az EU-ból, mert úgy bánik a menekültekkel, mint az állatokkal.

A uniós vezetőktől Lengyelország is kapott már dorgálását. Beata Szydlo lengyel kormányfőt éppen Donald Tusk kritizálta és az európai hajó zátonyra futtatásával vádolta meg.

Általános az időhúzás

Bár nagy reményekkel vágnak bele az uniós vezetők a pozsonyi találkozóba, a legnagyobb kihívás belpolitikai jellegű marad: több európai prominens politikust fenyegeti az a veszély, hogy elvesztik állásukat a következő választásokkor, például Franciaország és Németország esetében. Azokat pedig, akik stabil pozícióban vannak, mint Orbán Viktor, élesen kritizálják az EU-ban.

„Mindenki ül a tárgyalóasztalnál, de az egyetlen dolog, amit szem előtt tart, hogy ‘mit kaphatok itt, amivel bizonyíthatom a saját országom közvéleménye előtt, hogy én vagyok a legjobb, és azt teszem, amire ők kértek’. (…) Bizonyos értelemben ez az általános probléma az Európai Unióval az utóbbi néhány évben. A fő gond: hogyan lehet összeegyeztetni saját [nemzeti] nézeteimet  az általános [európai] érdekekkel”

Idézett egy veterán diplomatát a brüsszeli portál a nagy tagállamok kiváró politikájáról. A diplomata  hozzátette, hogy az európai vezetők csak a következő választási határidőt nézik, és nem hiszi, hogy akadna egy olyan politikus is Európában, aki úgy véli, azzal nyerheti meg a következő választásokat, ha azt mondja: „amire nekünk szükségünk van, az a még több Európa”.

A fenti okokból pedig egyenesen következik, hogy jó eséllyel a pénteki csúcs mégsem hozza meg a várt eredményt, áttörést és fordulópontot.

„Ebben a pillanatban Németország úgy döntött, hogy nem kötelezi el magát semmire, tehát lényegében ez egyfajta leállás. Bizonyos értelemben mindannyian húzzák az időt, ami nem túl jó a jelen körülmények között„

vonta le a siralmas következtetést a volt diplomata.

Körkép.sk

Nyitókép: Euractiv.com