Ahogy arról korábban írtunk, a brit referendum végeredménye és Donald Trump győzelme után újabb dominók dőlhetnek el, ezúttal a kontinentális Európában – már ami a mainstreamhez tartozó politikai elitet illeti. Az első dominó a sorban Olaszország, ahol nem csak a politikai irányvonal változhat, hanem komoly gazdasági következménnyel is járhat a mai népszavazás eredménye. Az osztrák elnökválasztás mellett ez a másik olyan politikai esemény, ami egész Európára rányomhatja bélyegét.
Az előzmények
Olaszországnak 1946, vagyis a második világháború vége óta több mint 60 kormánya volt, átlagosan mindössze 10 hónapot regnált egy-egy kabinet. Ennek egyik oka az olasz parlament felsőházának különösen széles jogköre és vétójoga.
Matteo Renzi jelenlegi olasz miniszterelnök 2014-es hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy megvalósítja a 2008-09-es világválság óta igencsak gyengélkedő olasz gazdaság talpra állítását. Ehhez azonban vissza kell faragnia a bürokráciát, amihez pedig meg kell nyirbálni a felsőház jogköreit egy alkotmánymódosítással – erről szavazhat ma 46 millió szavazásra jogosult olasz állampolgár.
A mai népszavazás tétje nem csak egy alkotmánymódosítás, ami csökkenti a szenátus hatalmát, hanem általa a kormány több hatáskört kivehetne az önkormányzatok kezéből is – például az iparpolitikával illetve az infrastrukturális és energetikai beruházásokkal kapcsolatos döntéseket.
Politikai kockázatok
Ami miatt különösen kockázatossá vált a népszavazás kimenetele, hogy Renzi korábban bejelentette, lemond, amennyiben a referendumon elbukik az alkotmánymódosítás. A Nyugat-Európai politikai elit emiatt különösen tart a népszavazástól, mivel a Renzi helyén kialakult hatalmi űrből az Öt Csillag nevű párt profitálhat, ami szintén nagy kritikusa az Európai Uniónak.
Ez pedig túl nagy hatással lehet a többi dominóra: jövő tavasszal lesz a francia államfőválasztás, ősszel pedig Angela Merkel és Németország sorsa dől el a német parlamenti választásokon.
Gazdasági vesszőfutás
A reformok támogatói szerint az alkotmánymódosítás végre kiránthatja a kontinentális Európa (Németország és Franciaország utáni) harmadik legnagyobb gazdaságát a stagnálás és a munkanélküliség gödréből.
Az ellenzők szerint a fiatal generációt és a helyi vállalkozásokat a kormány kiszolgáltatja a multinacionális vállalatoknak.
Márpedig az olasz gazdaságnak talpra kell állnia. A munkanélküliség 11,6 százalékos, a foglalkoztatottak egy hatoda részmunkaidős állásban dolgozik. A válság óta defláció fenyegeti az országot, az exportot az erősödő euró és az oroszokkal szembeni szankciók is megkurtították.
Befektetők hiányában a bankok tőkehiányban szenvednek, tele vannak rossz minőségű (vagyis ki nem fizetett, vagy jócskán megkésett törlesztésű hitellel), a Szlovákiában is jelen lévő UniCredit Bank alatt komolyan rezeg a léc. A világ legöregebb bankja, a Banca Monte dei Paschi di Siena-nak 30 milliárd eurónyi nem teljesítő hitelállománya van, miközben a bank piaci értéke 0,5 milliárd euró.
A népszavazásról
A szavazásra jogosult olasz állampolgárok reggel 6 órától járulhatnak az urnákhoz, egészen késő este 23:00-ig.
Az olaszoknak egy, de elég bonyolult kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk. A népszavazás eredményessége nem függ a részvételi aránytól, vagyis, ha az igenek lesznek többségben, Renziék megvalósíthatják reformjaikat, ha a nemek, kormányválság illetve kormányváltás is bekövetkezhet.
Körkép.sk
Nyitókép: FT.com
Megosztás:
Címkék: dominó-effektus Európa Főoldal kormányválság kormányváltás Matteo Renzi olasz népszavazás Olaszország referendum roma
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
