Szigorú biztonsági intézkedések, forgalomkorlátozások és Brüsszel árgus szeme figyeli Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő találkozóját, amire Budapesten, kora délután kerül sor. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint az orosz-magyar csúcson elsősorban gazdasági, energetikai és kulturális kérdésekről esik majd szó.
Az orosz elnök a déli órákban érkezik Budapestre, zártkörű egyeztetésen találkozik Orbán Viktorral, ezt követően pedig plenáris ülésen vesznek részt és közös sajtótájékoztatót tartanak.
Közben pedig Brüsszel árgus szemekkel figyeli a két ország vezetőjének találkozóját. Az Unió és Oroszország viszonya egyelőre nem felhőtlen, elsősorban az ukrán válság és Krím annektálása miatt, ugyanakkor több tagállam az oroszellenes szankciók eltörlését követeli, elsősorban Olaszország, Magyarország és persze Szlovákia. Ám ezeknek az országoknak elsőszámú kereskedelmi partnerük Németország, amely egyelőre szívügyének tartja a szankciók fenntartását.
A Politico.eu brüsszeli hírportál szerint
„Putyin azért találkozik Orbánnal, mert [a magyar miniszterelnök] euroszkeptikus vezetőként nagy befolyással bír az európai politikai színtéren, az orosz elnök pedig azt reméli, hogy Magyarország hivatalosan is lépéseket tesz a szankciók eltörlése felé”
Keleti nyitás, Paks II
Bár Budapestnek nyilvánvaló érdeke lenne az orosz szankciók eltörlése, ahogy sok más országnak is Közép-Kelet-Európában, Magyarországnak Németország az elsőszámú kereskedelmi partnere, így a szankciók elleni konfrontatív kiállás nem annyira valószínű. Ugyanakkor a magyar-orosz kapcsolatoknak számos közös pontja van.
Sokat szerepel a sajtóban a paksi atomerőmű bővítésének ügye, amit Nyugaton azért bírálnak, mert Budapest nem nemzetközi tendert írt ki a projektre, hanem közvetlenül az orosz Roszatommal jutott egyezségre. Ez a brüsszeli oroszellenes politikusok állandó kritikáját hozta magával, akik szerint a Paks II projekt nem összeegyeztethető az EU azon igyekezetével, hogy csökkentsék az oroszoktól való energiafüggőséget.
A kritika azonban csak politikai szinten maradt meg. A Gazpromot és az Apple-t milliókra megbírságoló Magrethe Vestager uniós versenypolitikai főbiztos a DennikN.sk-nak adott interjúban elmondta, hogy nem foglalkoznak az üggyel, mert a projekt vizsgálatakor megállapították, hogy a nemzetközi tender hiányát illetően
„a magyar érvek kellően meggyőzőek voltak”
Az orosz-magyar kapcsolatok középpontjában a gazdasági érdekek húzódnak meg. Az orosz autóipar magyarországi értékesítése az elmúlt évben nőtt, a magyar gyógyszerkivitele Oroszország felé szintén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sajtónak elmondta, hogy energetikai, nehézipari, gyógyszeripai, vízgazdálkodási és kereskedelmi területen fognak tárgyalni.
Évente találkoznak
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin legutóbb 2016 februárjában találkoztak az oroszországi Novo Ogarjovóban, ahol 2019-ig meghosszabbították hosszútávú gázszállítási szerződést Magyarország és Oroszország között.
2015-ös találkozójuk szintén Budapesten zajlott. Akkor még nagy szerepet kapott a tárgyalásokon a Déli Áramlat, amely a Törökország felől érkező orosz gázvezeték meghosszabbítása lett volna, ám végül az Unió aknamunkája miatt a projekt nem valósult meg, a téma azonban nem zárult le. Tavaly nyáron Andrej Kuglov, a Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese azt nyilatkozta, hogy a Déli Áramlat projektjéről zajló tárgyalásokat adott esetben rövid időn belül újra lehet indítani.
Fico presztízsvesztesége
Robert Fico kormányfő Facebook-oldalán többen felhívták a figyelmet arra, hogy Putyinnak nem a magyaroknál, hanem Szlovákiában kellett volna látogatást tennie először. Robert Fico presztízsvesztesége hátterében azonban gazdasági és politikai okok húzódnak meg.
A szlovák kormányfő igencsak óvatosan nyilatkozott az elmúlt években az orosz szankciókkal kapcsolatban. Ennek oka az volt, hogy Szlovákia töltötte be az előző fél évben az Unió soros elnökségét. Bár Fico számtalanszor hangoztatta, hogy az orosz szankciók feleslegesek, azt is hozzátette, hogy Szlovákia nem fogja az intézkedéseket megvétózni.
Szlovákia jelentőségének visszaszorulását jelzi az is, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok alakulása miatt Moszkva néhány éven belül teljesen megszünteti a gáz európai szállítását Ukrajnán keresztül, így Szlovákia sem lesz már sokáig tranzitország, ami 630 millió euró bevételkiesést jelent.
Harmadik okként pedig említhetnénk, hogy Szlovákia orosz haditechnika helyett amerikai helikoptereket vásárol 235 millió euró értékben (9 Black Hawk helikopterről van szó).
A Politico.eu szerint Oroszország Magyarország segítségével szeretné láttatni magát a nemzetközi színtéren, ám a brüsszeli hírportál ezzel csak Moszkva elszigeteltségét szeretné érzékeltetni. A valóság az, hogy Putyin tavaly jóváhagyta azt a külpolitikai koncepciót, ami asszertívabb, a Nyugattal határozottabban szembehelyezkedő, akár konfliktust is vállalni kész Oroszországot vázol fel. (Erről a Külügyi és Külgazdasági Intézet tanulmánya nyújt bővebb információt).
Körkép.sk, Politico.eu, Hirado.hu
Nyitókép: hungarianspectrum.org
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
