Az Európai Bizottság, élén Jean-Claud Junkckerrel 5 forgatókönyvet dolgozott ki az Unió jövőjével kapcsolatban, és szerdán már ki is szivárogtak a dokumentumok. Szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen változás, de kérdés, hogy milyen irányba mozdulhat el az Unió jövője. Az egyes alternatíváknak a következő címeket adták:

 

„Folytatva az eddigieket”

„Semmi más, csak a közös piac”

„Akik többet akarnak, tegyenek többet”

„Kevesebbet nagyobb hatékonysággal”

„Tegyünk többet együtt”

 hirdetes_810x300  

 

Az öt forgatókönyvet tartalmazó dokumentum a Brexit utáni sokkra adott lehetséges válaszokat hivatott összegyűjteni, persze abból kiindulva, hogy Nagy-Britannián kívül az összes többi tagállam bennmarad az Unióban. Erre viszont semmi garancia nincs. Az EU számára kedvezőtlen eredmény várható a francia elnökválasztáson, az olaszoknál pedig enyhén szólva is ingatag a kormányzat.

 

Másrészt, akármelyik forgatókönyv is valósul meg, a probléma az, hogy arra mindegyik tagállamnak rá kell bólintania – egy olyan környezetben, ahol még a migrációs politikáról sem képesek megegyezni.

 

Válaszúton

 

Az első forgatókönyv szerint a nemzetállamok folytatják az egyre mélyebb integrációt a közös piacba, mindemellett a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek a külpolitikai és a védelmi (hadügyi) kérdésekben. Más feladatokat azonban, mint a határellenőrzések, visszakerülnének a nemzeti államok hatáskörébe (mint ahogy valójában a gyakorlatban most is működik). Ennek a forgatókönyvnek még megírói szerint sincs sok esélye a sikerre.

 

A második forgatókönyv a minimális együttműködésről szól, ami szerint maradna az egységes, közös piac, és a törvények szinkronizálása elsősorban gazdasági, kereskedelmi és fogyasztóvédelmi területeket ölelne fel, a közös döntéshozás intézményét jelentősen visszavágnák.

 

Az Unió kerékbetörője lehet. A képen Marine Le Pen, a francia szélsőjobb elnökjelöltje, aki nagy eséllyel indul a tavaszi elnökválasztáson, melynek második fordulója május 7-én lesz. Le Pen korábban kijelentette, hogy ha megválasztják, népszavazást kezdeményez Franciaország eurozónás tagságáról, amelyen ha a kilépés pártiak győznek, az az unió végét jelentheti. Forrás: express.co.uk

 

Többsebességes Európa, vagy totális központosítás

 

A harmadik forgatókönyv a többsebességes Európáról szólna, ahol a tagállamok „készséges koalíciói” adott területeken együttműködnek, és közösen hoznak döntést, de fő célkitűzésük a közös piac fenntartása. Ez a rendszer lehetővé tenné, hogy tagállamok adott csoportja mélyebben integrálódjon adott területen (adózás, hadügy, kereskedelem, stb.). Több tagállam alapvetően elutasítja ezt a lehetőséget, mert attól félnek, hogy másodrangú tagállamokká válnak.

 

A negyedik elképzelés szerint kevesebb területet érintene csak a közös döntéshozás, mint a biztonság és védelem, kereskedelem, innováció, kutatás és fejlesztés.

 

Az ötödik forgatókönyv a totális köpontosítás politikáját írja le. Maximalizálnák azokat a területeket, ahol közös döntéshozást vezetnének be, több forrást fordítanának a brüsszeli intézmények megerősítésére – persze, mindez a nemzeti kormányok kompetenciáinak csökkentésével járna. Ez a szcenárió egy közvetett föderalista, európai államalakulat létrejöttét jelentené. Az összes többit figyelembe véve, ez a verzió a legkevésbé reális mind közül.

 

Az Európai Unión belül komoly kihívást jelent az egyenlőtlenség a bérek, az életszínvonal, de még a forgalmazott élelmiszrek területén is. Délen és keleten egyaránt sok ember érzi úgy, hogy Brüsszel eljátszotta a bizalmat, mert sem a válság kezelésében sem a migránskérdésben nem tudott megfelelő választ adni. Forrás: aboutbboss.com

 

Körkép.sk, Stratfor.com

Nyitókép: geopolitics.co

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!