Az olaszoknak elegük van a Macron-mániából, mélyül az árok Róma és Párizs között

Emmanuel Macronnak az EU stabilizálására kidolgozott terve, úgy tűnik, nem nagyon számolt déli szomszédjával, Olaszországgal. Pontosabban, figyelmen kívül hagyta Olaszország érdekeit. Ennek jó példája, hogy a francia elnök nemrég béketárgyalásokat szervezett Líbia két, egymással szemben álló kormányával – anélkül, hogy erről Olaszországgal egyáltalán egyeztetett volna.

Mivel Líbia egykor olasz gyarmat volt, nyilván olasz érdekeltségbe is tartozik. Macron tapintatlansága enyhén szólva is kiverte a biztosítékot az olasz kormányban. De itt nem csak erről van szó, a Párizsban szervezett líbiai megbékéltetés csak egy volt a számtalan olasz sérelem közül.

Ott van például a francia illetőségű STX vállalat, ami az ország egyik legjelentősebb hajógyártója. Anyagi gondjai miatt a vállalatot felkínálták eladásra, ám nemrég a francia kormány bejelentette, hogy államosítja a céget. Párizs ezzel a lépéssel szerette volna megakadályozni, hogy a gyárért bejelentkező olasz Fincantieri vállalat vásárolja fel.

   

Kettős mérce az Alpokon innen és túl

A Nyugat-Franciaországban működő hajógyár pénzügyileg akkor roppant össze, mikor dél-koreai tulajdonosa, az STX tavaly bedőlt. A vállalat a hajógyár kétharmados tulajdonrészét bocsátotta áruba, és az egyetlen ajánlattevő az olasz Fincantieri volt. Azon túl, hogy nem kevés pénzről van szó (80 millió euró a pakett értéke), Franciaország egy stratégiai fontosságú vállalata került volna olasz kézbe (nem mintha eddig a franciáké lett volna).

Az ügyletet Francois Hollande korábbi francia elnök idején indították el, most viszont Emmanuel Macron fúrta meg. Az olasz diplomaták pedig panaszkodnak, azt hangoztatva, hogy a francia döntés is jól mutatja, hogy az EU-n belüli szabad tőkemozgás szabályai elég egyoldalúak, ha azokat az Alpoktól északra alkalmazzák. A franciák persze azt hangsúlyozzák, hogy az államosítás csak átmeneti intézkedés, ami azt szolgálja, hogy a „lehető legjobb megoldást találják meg”, a sorok között azonban ez az ügylet elgáncsolását jelenti.

Az STX azonban csak csepp a tengerben. Az elmúlt néhány évben nagy francia társaságok több olaszországi versenytársukban szereztek kisebb-nagyobb tulajdonrészt illetve befolyást. Ez a trend egyirányú volt, az olaszok Franciaországban nem tudtak terjeszkedni.

Sarkozyvel kezdődött

Ahogy az lenni szokott, a francia-olasz feszültség sem újkeletű. Még Nicholas Sarkozy idején kezdődött, amikor egy francia befektetési csoport átvette az irányítást a olasz Parmalat tej- és élelmiszeripari vállalat felett. Később más francia cégek az olasz bankokban szereztek hatalmas tulajdonrészt. Az Edison energiamogul az olaszoktól megint csak a franciák kezébe került, ahogy a Telecom Italia is.

Ami miatt az olasz politikusokban még inkább nő a franciákkal szembeni ellenszenv, az az, hogy Macron politikája gyengítheti az olasz kormány belpolitikai helyzetét. Még az olasz vezetés egyébként franciabarát része is populistának és demagógnak nevezte a franciák lépéseit, nem csoda, hisz attól félnek, hogy a Macronmánia országukba is begyűrűzik, nem beszélve arról, hogy a Párizzsal szemben gyengének tűnő olasz kormány ellenfelei muníciót kapnak a kezükbe. Hamarosan olasz választásokra kerül sor, ahol a populista vagy nem EU-barát pártok esetleg kijátszhatják a francia-kártyát némi nacionalizmussal vegyítve.

Olaszország nem Málta

Maga Matteo Renzi, volt olasz miniszterelnök is védte a francia álláspontot egyik nyilatkozatával, miszerint Macron csupán országa érdekeit követi. Majd gyorsan hozzátette, hogy Európa megerősítése nem csak Németországról szól, Macronnak pedig nem szabadna úgy kezelnie Olaszországot, mint Máltát.

A francia diplomaták közben próbálják elsimítani a dolgot, azzal magyarázva az eseményeket, hogy az ifjú francia elnöknek ez még a tanulóidőszaka. Valószínűleg tudják, hogy ez még visszaüthet: Nagy-Britannia kilépése után Olaszország lesz a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Európai Unióban. Halkan érdemes megjegyezni, hogy a szeptemberi szövetségi választások után újra teljes gázra kapcsoló Németország ellensúlyozására Párizsnak szüksége lesz Rómára is.

Körkép.sk, Politico.eu

Nyitókép: Politico.eu