Jeruzsálem Izrael fővárosává való elismerése komoly ellenérzéseket és diplomáciai feszültséget váltott ki mind Izraellel, mind az Egyesült Államokkal szemben. Mi ösztönözte mégis Donald Trump amerikai elnököt, hogy meglépje azt, amiről tudni lehetett, hogy az egész muzulmán világot felháborítja?
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese a TrendFM-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Trumpnak nagy szüksége volt arra, hogy egy évnyi elnöki munka után eredményeket tudjon felmutatni.
Ezen kívül az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a közel-keleti békefolyamat évtizedek óta meddő párbeszédeket eredményezett csak, és sokan gondolták úgy, hogy ideje elmozdjtani a holtpontról, bármilyen irányba.
Az arab államok reakciója
A tüntetések első hulláma kezd csitulni. Az arab államok pedig elvi kötelezettségből ítélik el Jeruzsálem elismerését fővárosként – nyilvánvaló belpolitikai okok miatt.
Azon túl, hogy Izrael egyértelmű erőfölényben van Palesztinával szemben, az arab országok sem lépnek fel olyan agresszíven, mint esetleg korábban elvárható lett volna tőlük. Ennek hátterében az állhat, hogy a legtöbb közel-keleti ország a saját politikai céljaira szeretné kihasználni a kialakult helyzetet.
Szaúd-Arábia lényegében beáldozta a palesztinokat egy Irán elleni ara-izraeli (kissé erős kifejezéssel élve) szövetség kedvéért. Irán elsősorban Szaúd-Arábia regionális nagyhatalmi státuszára jelent fenyegetést.
Törökország nagy váltása
Hasonló a helyzet Törökország esetében is, csak a másik oldalról. A KKI kutatója, Szalai Máté a Klubrádióban elmondta, a török államfő, Recep Tayyip Erdogan nagyot váltott az elmúlt időszakban, és az USA (illetve a NATO) és Izrael erős szövetségeséből egyre inkább Oroszország és Irán baráti országává válik. Regionális hatalmi törekvéseivel összhangban igyekszik a Jeruzsálem-kérdés vezető hangadójának mutatkozni muszlim oldalról.
Trump nem, Putyin igen
A Jeruzsálem körüli nemzetközi vita egyik fontos eleme, hogy Donald Trump, december 7-i nyilatkozatában, melyben fővárosként ismerte el Jeruzsálemet, a Jeruzsálem kifejezést használta. Sokak számára nem mindegy: amennyiben a Nyugat-Jeruzsálem kifejezést használta volna, nem vált ki akkora felháborodást.
Szalai megjegyzi, korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is tett Trumpéhoz hasonló nyilatkozatot, ám ő Nyugat-Jeruzsálemet fogadta el Izrael fővárosaként , hozzátéve, hogy reménység szerint Kelet-Jeruzsálem pedig egyszer majd a palesztin állam fővárosa lehet. Ennek az árnyalásnak köszönhetően Putyin kijelentése nem verte ki a biztosítékot.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: DW.com
Megosztás:
Címkék: arab országok Erdogan Főoldal főváros Izrael Jeruzsálem kki külügyi és külgazdasági intézet szalai máté Szaúd-Arábia Törökország ugrósdy márton
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
