Amikor 1998-ben Michail Tanajev telekommunikációs menedzser Oroszországból Németországba érkezett, a zsidó vallása sem a szomszédok körében, sem a mindennapi élet területén nem bizonyult témának. Németország leszámolt a múltjával, megfizette a kártérítést, az agyába véste a hibáit, és mindent megtesz azért, hogy a holokauszt ne ismétlődjön meg.
A 2015-ben befogadott egymillió migráns azonban rögtön két problémát is okozott a zsidó közösség számára: az arab országokból érkező menekültek között megjelent az antiszemitizmus, valamint a megnőtt a szélsőjobboldali mozgalmak száma.
„Soha nem gondoltam volna, hogy ilyesmi lejátszódhat Berlin kellős közepén. Ilyen dolgokat az ember a világ más részein lát, és ez rendkívül aggasztó“ – mondta Tanajev azután, hogy a tüntetők decemberben izraeli zászlókat égettek tiltakozásképpen arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette, elismeri Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosának.
Fel kell lépni az antiszemitizmus ellen
Az utóbbi években az antiszemitizmus növekedése több európai államban is fontos témává vált. Németországban a 2016-os esztendőben összesen 1500 antiszemita incidens játszódott le, míg a német zsidók 62 százaléka egy felmérés során úgy nyilatkozott, hogy az antiszemitizmus a mindennapi életük része.
„A zsidó életmód teljes elfogadása az integráció egyik kulcsfontosságú eleme“ – írják a kereszténydemokraták abban a törvényjavaslatban, amit január 27-én szeretnének előterjeszteni Angela Merkel kancellár asszonynak. Azért pont január 27-ét választották, mert ez a holokauszt nemzetközi emléknapja.
A törvény célja, hogy segítséget nyújtson abban az antiszemitizmus elleni harcban, ami a Németországba érkezett menekültek körében dívik. Azok a migránsok, akik antiszemita nézeteket vallanak, illetve nem ismerik el Izrael létezésének jogát, azokat egykönnyen deportálhatják a hazájukba. „Világosan és határozottan fel kell lépnünk az arab és afrikai migránsok körében terjedő antiszemitizmus ellen“ – mondta a Die Weltnek a kereszténydemokrata Stephan Harbarth.
Az arab országokból származó menekültek kiskoruk óta zsidóellenes környezetben nevelkedtek, s annak ellenére is ellenségesek a zsidókkal, hogy sokan nem is kerültek velük kapcsolatba. „Mi itt megmutatjuk nekik, hogy a zsidók egyszerű emberek, akik úgy néznek ki, mint ők, és akikkel normálisan el lehet beszélgetni“ – mondta a USA Today-nek Daniel Faltin rabbi, aki az antiszemitizmus elleni harc kezdeményezésnek a vezetője Berlinben.
A zászlóégetés mint bűntett
„Németország feladata Izrael megvédése. Kötelességünk biztosítani azt, hogy azoknak az emberek, akik túlélték a holokausztot, legalább egy olyan biztonságos helyük legyen, amire mindig támaszkodhatnak“ – mondta a szociáldemokrata Gabriel Sigmar külügyminiszter.
A kereszténydemokraták törvényükben szintén elutasítják az izraeli termékek bojkottálását, emellett szigorúbban szeretnék büntetni a zászlóégetést, továbbá meg szeretnék akadályozni, hogy az arab légitársaságok a német területeken diszkriminálják az izraeli útlevéllel rendelkező utasokat.
Napjainkban a zászlóégetés csupán akkor számít bűntettnek, ha az a zászló valamilyen állami épülethez vagy nagykövetséghez tartozik. Amennyiben a tüntető maga vásárolja vagy készíti el a zászlót, s azt égeti el, az nem számít törvényellenesnek.
A problémát azonban nemcsak a menekültek között terjedő antiszemitizmus jelenti, hanem a szélsőjobboldal is. A német parlament harmadik legerősebb pártjának, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik tagja, Björn Höcke például azt nyilatkozta a meggyilkolt zsidóknak állított emlékműről, hogy „Németország az egyetlen olyan ország, amelyik a városközpontban állít emléket a saját szégyenének“.
Forrás: Sme.sk/Körkép.sk
Nyitókép: SITA/AP
Megosztás:
Címkék: antiszemitizmus Főoldal Izrael kereszténydemokraták migránsok német zsidók Németország zászlóégetés zsidók
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
