Az elmúlt években Kelet és Nyugat egyre inkább egymásnak feszül, és ez Európában érezhető talán leginkább. Nem csak az ukrán-orosz háború miatt, hanem azért is, mert az EU és NATO érdekei között egyre kevesebb átfedés van.
Kelet és Nyugat között pedig ott fekszik Közép-Kelet-Európa. Az amerikai szakterminológiában Nyugat-Európát gyakran nevezik Európai-félszigetnek, amelynek határát a V4 országai, Románia és Horvátország alkotja. Az újabb kori történelemben ezek az országok mindig valamely nagyhatalom ütközőzónájának részei voltak. Most, a rendszerváltást követő bő húsz évnyi békés időszak után újra feszült a nemzetközi légkör. A gazdasági világválság még mindig érezteti hatását, és ezek a körülmények együtt megrendítették az EU-ba és a NATO-ba vetett bizalmat.
A GLOBSEC, a Szlovák Atlanti Tanács biztonságpolitikai társszervezete január végén tette közzé legfrissebb felmérését a fiatalok EU és NATO-irányultságáról. A felmérés arra volt kíváncsi, hogy a Visegrádi Országok fiatal korosztályai hogyan vélekednek az európai blokkról és az atlatni szövetségről.
Nincs alternatívája az EU-nak és a NATO-nak
A 35 éven aluliak nem vagy csak nagyon keveset éltek a szocialista időkben. Karrierjüket akkor kezdték meg, mikor hazájuk már az EU és a NATO tagja volt. A GLOBSEC felmérése szerint számukra ezek az intézmények magától értetődő jelenségek.
„Jövőjüket a két nemzetek feletti szervezet keretein belül képzelik el, és értékelik az általuk biztosított gazdasági előnyöket, szabadságjogokat és biztonságot”
olvasható felmérés jelentésében.
Minden egyforma, mégis minden más
Annak ellenére, hogy a négy ország fiatal generációi mind posztszovjet köztársaságokban nőttek fel, amelyek nagyjából egyszerre váltak az EU és a NATO tagjaivá, országonként nagyon eltérően ítélik meg a geopolitikai történéseket, ahogy az EU-t és a NATO-t is.
Míg a lengyel és magyar fiatalok támogatják leginkább az atlanti szövetséget és az uniót, addig a szlovákiaiak pozitívan értékelik az EU-t, de nem örülnek a NATO-nak, a csehek pedig a NATO-nak örülnek jobban, miközben kritikusak az Unióval szemben.
Döntésképtelen, tájékozatlan, érdektelen
Annak ellenére, hogy az utóbbi években rengeteg információs és reklámkampány indult az EU és a NATO működésének bemutatására, ezek nem érték el céljukat. A fiatalok „nincsenek képben” sem az atlanti szövetség sem az unió működéséről, legalábbis nem annyira, mint elvárható lenne. És persze a geopolitikai eseményeket sem követik.
A cseh, a magyar és a szlovák fiataloknak egy harmadának nincs határozott véleménye sem az EU-ról sem a NATO-ról. A fiatalok ezen csoportja jelenti az a fehér foltot, aminek véleménye a jövőben változhat és meghatározó lehet. A keleti és nyugati irányultságú politikai erőknek a következő években ők jelentik majd a „szűz piacot”.
Érdekes eltérések vannak a Visegrádi Négyekben az EU és a NATO támogatottságát illetően. Az összes korcsoportot vizsgálva a cseheknél egyértelműen a fiatalok szimpatizálnak a két intézménnyel, szemben a szlovákiaiakkal, ahol 35-44 év közöttiekre igaz ez az állítás. Érdekes módon Magyarország és Lengyelország esetében a 55 év feletti korosztályok támogatják leginkább a NATO-t és az EU-t.
Közép-Európai identitás
Ha egy külföldi turista netalántán kelet-európainak merné nevezni a visegrádi országok egy beszélgetés során, nyilván sokak zsebben kinyílna a bicska. Ezt a most a Globsec kutatása is megerősítette.
Az, hogy az itt élő fiatalok jelentős része támogatja a nyugati intézményeket, nem jelenti azt, hogy saját magukat vagy országukat nyugatinak tartanák. A fiatalok többsége úgy véli, hazájának Kelet és Nyugat között kell elfoglalnia a helyét. Kivételt csak a cseh 24-35 évesek és a magyar 24 alattiak képeznek.
Ez egyértelműen egyfajta közép-európai identitást jelent. Talán épp ezért tudott olyan népszerű „márkává” válni a Visegrádi Négyek is.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: worldatlas.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
