Régen nem volt már ilyen közel a nyílt katonai összecsapáshoz Görögország és Törökország. A két állam kapcsolatát sok minden terheli, ezúttal azonban az Erdogan megdöntésére szervezett két évvel ezelőtti puccskísérletében részt vevő tizenegy török katona kiadása növeli a feszültséget. A Hoispodárské noviny szlovák gazdasági napilapban Jiží Sládek (MF Dnes) írt külpolitikai elemzést.
Legutóbb 1996-ban sodródtak a konfliktusközelbe az égei-tengeri görög-török határvita miatt. Akkor az USA nyugtatta le a kedélyeket. Most a háborúközeli helyzet megismétlődik, és ebben régi sérelmek éppúgy szerepet kapnak, mit a közelgő török államfőválasztás.
A pislákoló parázs, amely az egész darázsfészket belobbanthatja Jiží Sládek cikke szerint az, hogy a görög kormány nem halandó kiadni azt a néhány török tisztet, akik részt vettek a Recep Tayyip Erdogan törö államfő elleni 2016-os puccskísérletben, majd helikopterrel a szomszédos Görögországban kerestek és kaptak menedéket.
A feszültséget jól jelzi, hogy a török F-16-os vadászgépek nemrég megsértették a görög légteret, ami egyfajta erőfitogtatás volt a törökök részéről.
Erdogan ambíciói és félelmei
Persze belpolitikai okai vannak a törökök agresszivitásának. Bár az előrehozott államfő-választásokon Erdogan a legesélyesebb jelölt, nem egyelőre nem úgy tűnik, hogy rögtön az első fordulóban megszerzi az újraválasztáshoz szükséges szavazatmennyiséget. Népszerűsége némileg megzuhant, és ennek ellensúlyozására meg kell mutatnia izmait, kompromisszumok nélkül kell feltételeket támasztanai külföldi „ellenségei” felé.
Erdogan egyik fő célja újra regionális hatalmi pozícióba hozni Törökországot. Csakhogy az uniós tagságáról szóló tárgyalások kudarcba fulladtak, vagy legalábbis nem mozdultak el a holtpontról.
„Az EU és az iszlám világ közötti hídból, amelynek szerepét Törökországnak kellett volna vállalnia, már csak a pillérek maradtak”
írja a szerző. Azt is megjegyzi, hogy Erdogan Törökország védelmezőjeként igyekszik láttatni magát, aki kiterjeszti érdekeit az országhatárokon túlra. Török hadsdereg foglalta el Szíria kurdok által lakott részeit, megakadályozza, hogy Ciprus a Levantin-tengeren bányásszon olajat, és állandóan megkérdőjelezi a Görögország égei-tengeri határvonalát.
Mindenközben saját országa gazdasági problémáiért is a „külföldi” hatalmakat teszi felelőssé, anélkül, hogy pontosítaná, kikre is gondol.
Görögország magára maradt
A török-görög vita kapcsán az EU tehetetlen. Egyrészt Görögország uniós tagállam, ám az EU-török paktum akadályozza meg 2-3 millió szír migráns elindulását Nyugat-Európa felé, és ezt Brüsszel még Athén kedvéért sem tenné kockára. Mivel Törökország és Görögország is NATO-tag, az USA, de a NATO sem akar állást foglalni, így a görögök magukra maradtak.
A Roeign Policy külpolitikai szakportál az új feszültséggóccal kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Nagyon naiv dolog lenne azt hinni, hogy Törökország agresszív viselkedése a közeljövőben változik”
Hozzátették, hogy a katonai konfliktus kialakulásának esélye rohamosan növekszik. Ne feledjük, hogy Görögország azon kevés NATO-tag egyike, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra fordított határértéket. De nem azért, hogy eleget tegyenek az USA elvárásainak, hanem a törökök ellen. Mindeközben pedig Törökország is évi 18 milliárd dollárt költ saját hadseregére, amelynek ütőképességét legutóbb Szíriában mutatta be…
Körkép.sk, HNonline.sk
Nyitókép: theguardian.com
Megosztás:
Címkék: előrehozott államfőválasztás törökországban Főoldal görög-török konfliktus görögország puccskísérlet Recep Tayyip Erdogan Törökország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
