A papírforma szerint az Egyesült Királyság fél év múlva kilép az Európai Unióból, ám a megegyezés az EU-val még mindig várat magára. Kompromisszum nincs, és mivel London és környékén kívül az Egyesült Királyság többi része a Brexit ellenes szavazott 2016-ban, egyre nő a feszültség a brit szigetországban. Közben az írek attól tartanak, hogy az észak-ír konfliktus véres, 30 évvel ezelőtti időszakába kerülnek vissza egy megegyezés nélküli Brexit esetén.
A helyzet nem könnyű Nagy-Britanniában. A Brexit tárgyalások egyik sarkpontja az Írország és brit királyság részének számító Észak-Írország közti határ lenne, amelynek beláthatatlan károkat okozna a közel százéves, egy nemzetet kettészelő határ átjárhatóságának szigorítása.
Írország 1921-ben nyerte el függetlenségét, ám a sziget angol protestánsok lakta északi része, Belfast központtal az Egyesült Királyság része maradt. A két terület közt évtizedes feszültség alakult ki, és harminc évig polgárháborús helyzet a szemben álló észak-írek és brit protestánsok miatt.
Súlyos gazdasági következménye
Az 500 kilométer hosszú határ falvakat vágott ketté, a szigorú határellenőrzések meggátoltak szinte minden kereskedelmet. Az embereknek órákat kellett vesztegelniük a határátkelőkön. Az északír függetlenségpártiak és a britek közötti konfliktus 3500 ember halálát okozták, majd 20 évvel ezelőtt, megszületett a Nagypénteki Egyezmény 1998-ban, és a háború véget ért.
Ma a két ország Európai Uniós tagságának köszönhetően naponta 35 ezer ember lépi át az ír-északír határt, zömében munkavégzés céljából, de sokan iskolába vagy orvoshoz igyekeznek – egyszerűen azért, mert a határ túloldalán lévő intézmények földrajzilag közelebb esnek hozzájuk.
Ám egy megegyezés nélküli „kemény brexit” nem csak a hétköznapi mukavégzést-ügyintézést nehezítené meg a sziget polgárai számára. Észak-Írország Nagy-Britannia legszegényebb régiója, amely a határ átjárhatóságából sokat profitált. A határon naponta több ezer kamion halad át. A északír tejtermelés nagy része Írországba kerül feldolgozásra. Dublinból Belfastba tartálykocsikban szállítják a Guinnes sört, majd Belfastból dobozolva és palackozva kerül vissza Írországba. Hasonló a helyzet a baromfihússal. Észak-Írországból évente 400 ezer juhot exportálnak Írországba. Észak-Írország termékei 30 százalékát adja el Írországnak, illetve importja 27 százaléka származik déli szomszédjától. Ezek a rendkívül fontos kereskedelmi kapcsolatok most a Brexit miatt veszélybe kerülnek.
Helyzetbe kerülnek a radikálisok
A helyzetet bonyolítja, hogy az EU-nak köszönhetően eltűnő határ ugyan csökkentette a függetlenségpártiak radikalizmusát, mára azonban nem csak a gazdasági, de politikai következményekkel is számolnia kell Londonnak: a konfliktus újbóli fellángolásával. A megegyezés nélküli Brexit a határellenőrzések visszaállítását jelentheti Írország és Észak-Írország között. A helyiek attól tartanak, hogy napok leforgása alatt évtizedeket csúsznak vissza az időben.
És hogy ne legyen egyszerű a politikai helyzetkép, az északír oldalon a legutóbbi választásokat a britpárti radikális Demokratikus Unionista Párt (DUP) és az ír radikális Sinn Féin nyerte meg. A Nagypénteki Egyezmény értelmében nem London, hanem egy autonóm regionális kormány vezeti Észak-Írországot az egyensúly érdekében. Csakhogy már hosszú ideje nem tud kormány felállni, mert a két szembenálló radikális párt nem tud megegyezni.
A problémákat tetézi, hogy az egyetlen északír párt, amely támogatta a Brexitet, a DUP jelentős hatalomra tett szert azáltal, hogy csak az ő támogatásától függ Theresa May kormánya. Emiatt sokan úgy vélik, hogy a britek nem objektív megoldást fognak keresni az északír kérdésre.
Skócia is kifelé kacsingat
A konfliktus tehát valós veszélyt jelent Londonra, ráadásul a brit királyság szerkezete e nélkül is recseg ropog. Skóciában egyre hangosabbak a függetlenségpártiak. Az évekkel ezelőtti népszavazáson mindössze 4 százalékpont volt a különbség a függetlenséget támogatók és elutasítók között, mára ez az aránya Brexit miatt szintén átfordulhat. A skótok szintén az EU-ban maradás mellett voksoltak. Korábban fel is rótták a londoni körponti kormánynak, hogy nem azért szavaztak az Egyesült Királyságban maradás mellett 2014-ben, hogy aztán 2016-ban kivigyék őket az EU-ból, ezzel ugyanis 2014-ben lényegében akaratuk ellenére „kiszavazták” magukat az Unióból.
Körkép.sk, Pravda.sk, Hirado.hu
Nyitókép: thetimes.co.uk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
