Amerikában elég gyorsan formálódnak az események. Kedden félidős választásokat tartanak, az amerikai tőzsdék hektikusan viselkednek, és mindenki Trump és a kínai elnök, Xi Jinping közelgő, a G20-as csúcson esedékes találkozóját várja. Sokan úgy vélik, hogy Trump visszakozni fog, és egyezségre jut Pekinggel a kereskedelmi kapcsolatok rendezéséről és a kereskedelmi háború lezárásáról.
Reményre adhat okot, hogy a találkozóra a félidős amerikai választások után kerül sor, így Washington sem akar majd erőt demonstrálni. A kínai elnök a China International Emport Expo-n is jelezte, hogy szeretnének a külföldi tőke előtt nyitottabb gazdaságot létrehozni, illetve csökkenteni akarja az importvámokat, részletekbe azonban nem bocsátkozott. A nyitás egyébként egyike volt az USA Peking felé megfogalmazott elvárásainak.
Kérdés, hogy ez sikerülhet-e, tekintve hogy több nehéz kérdés terheli majd a két országvezető tárgyalását. Például az Egyesült Államoknak komoly fájó pontja a kínai ipari kémkedés mértéke – többek között emiatt akadályozta meg az amerikai kormányzat, hogy kínai befektetők részesedéseket vásárolhassanak amerikai kutatás-fejlesztési cégekben. A kínai ipari kémkedés elsősorban az űrkutatás és a félvezetők fejlesztése terén volt intenzív.
Trónok harca
Szaúd-Arábiában kisebb, a nemzetkzi színtéren annál nagyobb hullámokat ver a Hasogdzsi-ügy. A sorok között a szaúdi koronaherceget, Mohamed bin Szalmánt tartják az uralkodóházból érintettnek az ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt.
Érdekes fejlemény történt azonban a szaúdi vezetést illetően: Szaúd-Arábia alapítójának egyik, még élő fia, Ahemd bin Abdulaziz herceg ezen a héten visszatér önkéntes londoni száműzetéséből Szaúd-Arábiába. Valószínűleg Szalmán herceg ellensúlyozására hívták haza, kérdés, hogy a gyakorlatban milyen szerepet tud majd eljátszani.
Hazatérése jelenthet figyelmeztetést Szalmán koronahercegnek, hogy térjen vissza a hagyományos irányvonalhoz és szakítson a tervezett reformokkal, vagy épp Szalmán akarja látóterében tartani potenciális ellenségeit, míg sikerül lecsillapítania a külföldi nyomást. Előnyére válhat, hogy hétfőtől az Irán elleni amerikai szankciók teljes erővel érvénybe lépnek, ami növeli Szaúd-Arábia nemzetközi súlyát.
Német korszakváltás
Teljesen mindegy, mi fog történni Merkel távozása után, Németország a politikai szempontból turbulens időszakba lépett, amely hatással lesz a francia-német egyensúlyra a kontinensen – véli a Stratfor amerikai geopolitikai agytröszt a német eseményeket elemezve.
Úgy vélik, Merkel kihúzhatja a kancellári székben 2021-ig, de a szocdem SPD esetleges kilépése a koalícióból, és ellenzékbe vonulása jelenti most a legnagyobb fenyegetést a német nagykoalíció számára. Kérdés, hogy milyen politikát követ a német kormány az elkövetkező időszakban, mert ha a CDU a jobboldali pénzügyi politikát viszi tovább, egyer nehezebben fog kompromisszumot találni az eurozóna déli országaival, ami tovább mélyíti majd a szakadékokat az EU-n belül.
Stratfor.com, Körkép.sk
Nyitókép: politico.eu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.