Nyitókép: TASR/Jaroslav Novák

 

Az Európa keleti részéből származó szegényebb országok leckét adhatnának Nyugatnak a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelésével kapcsolatban – ezzel a címoldallal jelent meg április közepén a Wall Street Jorunal egyik száma.

 

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a fertőzöttek számát illetően milyen jelentősek a különbség a kontinens egyes részei között.

 

Míg Nyugat-Európában a kórházak megteltek fertőzöttekkel, a halottasházak pedig nehezen bírnak a rengeteg holttesttel, addig a keleti országokban éppen az ellenkező eset figyelhető meg.

 

„A vírus terjedését ellenőrzésük alá vonták, a kormányok pedig megkezdték az óvintézkedések és a szigorítások feloldását“

 

– írja a cikk két szerzője, Bojan Pancevski és Drew Hinshaw.

 

A szerzőpáros szerint a hatalmas különbségek oka „a félelem a szegényebb közép- és kelet-európai országokban“.

 

Tartottak a gyenge egészségügytől, ezért gyorsan cselekedtek

 

 „Ezek az országok attól féltek, hogy a viszonylag gyenge egészségügyi rendszerük nem fogja elbírni a koronavírusos páciensek tömegét, ezért nagyon gyorsan radikális mozgáskorlátozást vezettek, hogy ezzel is ellenőrzésük alatt tartsák a vírust“

 

– írja Pancevski és Hinshaw.

 

Míg Spanyolországban jelenleg egymillió lakosra 519 haláleset jut, addig Olaszországban 458, Nagy-Britanniában 384, Franciaországban pedig 369 – jegyezi meg a brit Financial Times napilap, majd hozzáteszi:

 

„Ezzel ellentétben egymillió lakosra Szlovákiának négy, Lengyelországnak 17, Csehországnak 21, Ausztriának pedig 65 halott jut“.

 

A brit napilap azt is kiemeli, hogy a közép-európai országok sikere részben a szerencséjüknek is köszönhető. Míg Olaszországban és Nagy-Britanniában már januárban voltak fertőzöttek, addig Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában csak márciusban diagnosztizálták az első fertőzötteket. Ez értékes plusz időt adott nekik arra, hogy megértsék, milyen halálos veszélyeket is rejt magában a vírus.

 

Szlovákia és Csehország is jól használta ki az idejét

 

 „Közép-Európába ugyan később jutott el a vírus, de jobban ki tudták használni a plusz időt“

 

– idézi a Financial Times a Cambridge-i Egyetem cseh kutatóját, Olga Löblovát.

 

„Ezeket az országokat nem tévesztették meg olyan téves elképzelések, mint például a briteket. Kelet- és Közép-Európában nem azzal a meggyőződéssel nézték az olaszországi eseményeket, hogy velünk ilyesmi nem történhet meg“

 

– mondta Löblová.

 

„Szlovákia, Csehország és Lengyelország az EU-s országok közül elsőként zárta le a határait. Ausztriával együtt pedig nagyon gyorsan vezettek be a mindennapi életre kiterjedő korlátozásokat“

 

– idézi a brit napilap a cseh kutatónőt.

 

A szájmaszk viselete is fontos volt

 

A brit napilap azt is hozzáteszi, hogy a szájmaszk viselete szintén fontos szerepet játszott ezekben az országokban.

 

 „A szlovákoktól, a csehektől és az osztrákoktól azt követelték, hogy nyilvános helyeken szájmaszkot viseljenek, mégpedig annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezt nem ajánlotta“

 

– jegyezte meg a Financial Times.

 

A szakemberek azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a vírus első hulláma során aratott siker nem tart örökké. Azt ugyanis nehezen tudják garantálni, hogy a közép-európai országok a második hullám legyőzésében is ilyen sikeresek lesznek.

 

SME

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 10 olvasónak tetszik ez a cikk.