Háború Európában: Az oroszok megerősítik déli-ukrajnai vonalaikat. Európa a hetedik szankciós csomagra készül

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka

Az Európau Unió hétfőn kezdi megtárgyalni a hetedik szankciós csomagot. Erről azt már tudni lehet, hogy nem tartalmazza majd a gázembargó lehetőségét, ellenben beemeli a G7-es csúcson elfogadott, orosz aranykereskedelemre vonatkozó szankciókat. Kibővítik a szankcionált orosz személyek listáját is.

Közben az ukránok azzal vádolták meg az oroszokat, hogy az utóbbiak által elfoglalt Zaporozzsjai atomerőműre fegyverrendszerekkel telepítenek, és onnan támadják ágyútűzzel Dnyipro környékét.

Mivel atomerőműről van szó, elvileg az ukránok, ha tudnák, akkor sem viszonozhatnák a tüzet.

   

Az oroszok megerősítik a déli vonalaikat

Közben Dél-Ukrajnában az oroszok megerősítik az eddig elfoglalt területeket és védekező pozíciót vettek fel. Legalábbis ezt állítja a brit védelmi minisztérium friss jelentése.

A déli vonalakra az oroszok haditechnika és élőerő mozgatására alkalmas felszerelést szállítottak, és fokozzák a biztonsági intézkedéseket. Az érintett városok között van Mariupol, Zaporozzsja, Herszon és Melitopol.

Az orosz haderő Kelet-Ukrajnában szinte mindenhol növelte a harci tevékenység intenzitását. Az offenzíva új fókuszpontja az AFP hírügynökség szerint Pokrovszk városa a donyecki régióban. A város korábban amolyan „nyugalom oázisának” tartották, de most már itt is súlyos károkat okoznak a bombázások.

A beszámolók szerint a ház és munkanélkül maradt ukránok egy jelentős része kénytelenek visszatérni lakhelyükre, sokan még akkor is erre kényszerülnek, ha az a frontvonal közelében van otthonuk. Jelenleg ugyanis az ukrán mozgósítás nem teszi lehetővé hogy külföldre menjenek dolgozni (még azok sem mehetnek, akik egyébként tényleg külföldön vannak foglalkoztatva).

Brutális háborús valóság a civil oldalon

A CTK beszámolója pedig rávilágít, hogy belföldi migrációban lévők is hasonló problémával küzdenek. Egy anya történetét elmesélve leírták, hogy Szvjitlana fiával, Danillal a hatóságok felszólítására volt kénytelen elhagyni szlovjanszki ottonát, két táskát vihettek magukkal.

Elszálították őt a fentebb említett Prokovszk városába, az egyetlen olyan helyre, ahol még működött a vasútállomás és járt az evakuációs vonat. Az állomáson azt mondták neki, hogy fog kapni két utalványt, amelyet Dnyipróba érve majd átválthat pénzre. Csakhogy a gyakorlatban nem kapta meg az utalványokat.

Dnyipróba érve elhelyezték őket egy átmeneti szálláson, de hamar kiderült, hogy pár nap után távoznia kell. A probléma az volt, hogy Dnyipróban a lakás bérleti díjak jelenleg 350 eurónak megfelelő hrivnya körül mozognak. Az idő rövidsége miatt munkát keresni sem nagyon volt idő, ráadásul voltak esetek, amikor a szociális juttatásokra az evakuált ukránoknak három hónapot is várnia kellett.

Dnyipróban lényegében egy napot sem töltött, hanem visszautazott Szlovjanszkba, ahol júliusban már javában készültek az orosz támadásra. Szvjitlana fiával így most egy régi gyárépület pincéjében él nem messze otthonától. Tíz nap alatt csak négy alkalommal jutott ki a városba. Nyugat-Ukrajnába nem mer elindulni, mert nem ismer ott senkit, aki segíthetne neki.

A lakásszerzés Szlovjanszkban lehetetlen, nincs munka, így nincs fizetés. A városban nincs ivóvízellátás, az áramellátás akadozik. A boltok zöme bezárt, az is, ahol eredetileg Szvjitlana is dolgozott. Szomszédja, Natalia, aki a városi pszichiátriai osztályon dolgozik, hasonlóan nehéz helyzetben van. Bár van munkája, de 220 eurónak megfelelő hrivnyában mért fizetését 60 eurósra vágták vissza.

Szlovjanszk az egyik leginkább megerősített ukrán védvonalon fekszik, de egyúttal az orosz offenzíva kiemelt célpontja is. Akik a városban maradnak, azoknak az eddigi nehézségeknél is szörnyűbb kihívásokkal kell szembesülniük.

Körkép.sk