Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

 

Változatos a fronthelyzet az ukrajnai háborúban. A Fekete-tenger partvidékének számító Herszon megyében az ukránok szerdán sikerekről számoltak be. Közben Kijev az EU által megígért, de még nem folyósított eurómilliárdok feloldását kéri. A Zaporozzsjai atomerőműről pedig aggasztó hírek érkeztek.

 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője Rafael Grossi szerint „súlyos helyzet” alakult ki a zaprozzsjai atomerőműben, Európa egyik legnagyobb nukleáris létesítményében. A sajtóhírek szerint július 20-án támadás érte az atomerőművet.

 

„Minden, a nukleáris biztonságra vonatkozó szabályt megszegtek, amit csak meg lehetett szegni. Nagyon súlyos és veszélyes dolgok forognak itt kockán”

 

mondta Grossi. Kiemelte, hogy az erőmű ellátása és a szükséges alkatrészek beszerzése akadozik, az oroszok által elfoglalt létesítményben pedig ukrán személyzet látja el a feladatokat. Grossi arra kért az ukrán és orosz felet is, hogy engedjék be az IAEA szakértőit a létesítménybe, hogy megvizsgálhassák a helyzetet.

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy épp minap vádolta meg Antony Blinken amerikai külügyminiszter az oroszokat, hogy „nukleáris pajzsként” használják az atomerőművet, csapásmérő egységeiket ugyanis közvetlenül a komplexum közelébe telepítették, hogy az ukránok ne viszonozhassák a tüzet. Megjegyezzük, hasonlóan agresszív kijelentések akkor nem hangoznak el, amikor Ukrajna teszi ugyanezt ugyanekkora kockázatot vállalva…

 

 Déli sikerek

 

Az ukránok 53 települést foglaltak vissza Herszon megyében az oroszoktól. A mainsteram sajtó szerint ez már a napok óta zajló ukrán ellentámadás eredményei, más kérdés, mennyiben lehet ezt ellentámadásnak nevezni, főleg, hogy még a kijevi illetékesek is homályosan fogalmaznak ezt illetően.

 

A Stratfor egyik friss elemzése rámutat, hogy Kijev legfontosabb politikai célja a frontokon kívül, hogy reálisként állítsa be az ukrán győzelem lehetőségét – ezért fújja fel a sajtó kissé erőltetetten a Himars rakéta-sorozatvetők eredményeit, és nevezi ellentámadásnak a lokális győzelmeket.

 

Ugyanakkor azt sem igaz, hogy az oroszoknak nincs miért aggódniuk. Herszon megyében a tét a Dnyeper folyó torkolata. Ha ezt sikerült az oroszoknak megtartaniuk, akkor a Dnyeper és a rajta menő kereskedelem feletti ellőnőrzés az övék, ahogy Herszon és Zaporizzsja is, amivel bebetonozhatják Mariupl sorsát.

 

A Dnyeper folyó elvesztésével Ukrajna búcsút inthet Energoadrnak, Európa legnagyobb atomerőművének, Melitopolnak, ami a Donbasz ipari központja, és Bergyanszknak, ami az Azovi-tenger egyik gabonaexport szempontjából kulcsfontosságú kikötője.

 

Persze még semmi sincs veszve. A brit katonai hírszerzés jelentése szerint például az ukránok sikeres támadást hajtottak végre egy orosz lőszerszállító vonat ellen, és feltehetően működésképtelenné vált a herszont Krímmel összekötő vasútvonal, a javítás néhány napot vesz majd igénybe.

 

A korábban lerombolt Antonovszkij-híd hiánya súlyos logisztikai gondokat fog okozni az oroszoknak. Várhatóan a Dnyeper-folyón átívelő civil vasútvonalat fogják majd használni az anyagmozgatásra, amivel három probléma van: kisebb az áteresztőképessége, az ukránok is tisztában lesznek a szerepével, így célponttá válhat, és az élelemhiány és a harcok fokozódásával több civil fogja elhagyni a térséget a következő hetekben, ami túlterheltté fogja tenni a vasútvonalakat és hidakat.

 

A front egy dolog, a pénzügyek egy másik

 

Jól mutatnak a sajtóban az ukrán sikerek, ám ez nem változtat azon, hogy Ukrajna egyre súlyosabb pénzügyi válságba kerül. Az ukrán állam bevételei egyre csökkennek, a kiadásai egyre nőnek. Az ukrán államnak alapjáraton 5-7 milliárd euróra lenne szüksége a felszínen maradáshoz, ráadásul most már elő kellene teremteni másik hétmilliárd eurót is, mert Ukrajnának is földgázt kell vásárolnia a téli hónapokra. Az ukrán állami gázvállalat, az Naftogaz már kvázi csődbe került.

 

Volodimir Zelenszkij Ukrán elnök szerdán Emmanuel Macron francia elnöktől azt kérte, hogy oldja fel az EU által megítélt 9 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélyt. legalábbis ezt írt a Kyiv Post. Az ukrán lap nyomán a Portfólió azt írta, hogy Zelenszkij emlékeztette az európai vezetőket, hogy

 

„9 milliárd euróról van szó. Ezek számunkra nem apróságok, hanem fontos szociális dolgok – a mi nyugdíjaink, a mi fizetésünk, a belső menekültek támogatása, ezért megfelelő döntéseket várunk a kormánytisztviselőktől”

 

fogalmazott az ukrán elnök.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!