Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Laszlo Balogh

 

Érdekes írás jelent meg a konzervatív-keresztény Postoj hírportál hasábjain. A lap főszerkesztője, Martin Hanus és főszerkesztő-helyettese, Jozef Majchrák arról értekeztek, hogy Szlovákiának új külügyi főirányt kéne választania, és Berlin helyett Varsó felé orientálódnia.

 

A szerzők szerint az európai politikát illetően az idő Lengyelországot igazolta, többek között Oroszország vagy épp a migránsválság kérdésében. Úgy vélik, hogy a Lengyelország által képviselt európai politika sokkal több átfedést mutat Szlovákia érdekeivel, mint Németország-Szlovákia viszonylatában.

 

„Van egy sor nyomós indok arra, miért kellene változtatni a Németországhoz való kötődésünkön és inkább északi szomszédunk felé tekinteni. Természetesen Berlin továbbra is fontos lesz – de a mostani sorsfordító évben megmutatkozott, hogy Varsónak jobb az iránytűje”

 

írják. Indoklásként kifejtik, hogy az idő igazolta, a lengyelek realisztikusabban értékelték az Oroszország jelentette veszélyt, mint Berlin vagy Párizs. Lengyelország és a balti országok voltak azok, akik 2021-ben megakadályozták Németországot abban, hogy tető alá hozzon egy EU-Oroszország találkozót, amivel lényegében újra teljesértékű partnerré rehabilitálta volna Moszkvát.

 hirdetes_810x300  

 

Nem mellesleg, Lengyelország „észszerű energiapolitikát” folytatott, és szisztematikusan csökkentette az orosz gáztól való függését. Például a nyolcmilliárd köbméternyi éves szállítóképességgel bíró Baltic Pipe kiépítésével, vagy a Świnoujście-i LNG terminál bővítésével, nem beszélve a lengyel-szlovák interkonnektorról (ami egyébként egy Adriai-tengerig menő folyosó első szakasza lenne – a szerk.).

 

„És mikor a Kreml tavasszal elzárta a Lengyelországba menő gázcsapokat, szomszédunk már készen állt”

 

fogalmaz a két szerző. Majd azzal folytatják, hogy Lengyelország tudatosította saját haderőfejlesztésének fontosságát, és ma már a GDP több mint 2 százalékát költi védelemre.

 

Az igazán különös okfejés azonban csak ezután jött:

 

„Szlovákia számára is inspiráló lehet az, ahogy Lengyelország a határaitól keletre fekvő területekkel viselkedik. A mi figyelmünket hosszú ideje elkerülte Ukrajna, nemzeti érdekeink Ukrajna kapcsán nem voltak egyértelműen meghatározva. Csakhogy Lengyelország számára Ukrajna és Fehéroroszország integrálása a nyugati befolyási övezetbe külpolitikai prioritás volt. Nemcsak politikai, de gazdasági prioritás is, mivel ez (…) jelentős fejlődési impulzust hozott volna Kelet-Lengyelország számára. Ahogy Ukrajna uniós integrációja is ugyanezt jelentené Kelet-Szlovákia számára”

 

fogalmaznak. Később kifejtik:

 

„Természetesen Lengyelország mellé állni nem azt jelenti, hogy legyünk naivak és építsünk új illúziókat. (…) De a szlovák-lengyel kapcsolatok sokkal magasabb színvonalúak lehetnek, mint a szlovák-német kapcsolatok, és ezt nem csak Közép-Európa földrajza, a kulturális és nyelvi közelség vagy a közös történelmi tapasztalatok indokolják.

 

A V4 formátumban sok éve működő, kipróbált modell áll rendelkezésünkre a regionális együttműködés terén, amely Varsó számára is fontos. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspont miatt a V4 nehéz időszakon megy át, ami Orbán Viktor izolacionista politikája hibájából belátható időn belül nem fog változni. Budapest kiesése ugyanakkor a mi pozíciónkat erősíti, ezért kulcsfontosságú, hogy a Heger-kormány után jövő kabinet ne változtassa az alapvetően Ukrajna-barát politikáját.

 

Épp Lengyelország súlyának növekedése az európai politikában jelenti számunkra a jó hírt, és mindent meg kellene tennünk azért, hogy a szorosabb együttműködés közép-európai modelljét ne csak megtartsuk, de fejlesszük. A V3, tehát nyugati szláv szövetség, amely Varsóból Prágából és Pozsonyból áll, igen jelentős előnyökkel járna Szlovákia, Közép-Európa és az egész EU számára”

 

zárják a cikket.

 

Körkép.sk

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.