Nyitókép forrása: SITA/Gonzalo Fuentes/Pool via AP

 

Ahogy közeleg a tél és kezdik éreztetni közvetlen hatásaikat a nyugati szankciók, úgy kerülnek egyre kényelmetlenebb helyzetbe az európai vezetők, és lazul fel egyre inkább az eddig elsősorban politikai téren vállalt egység Ukrajna mögött. Persze, szó sincs fordulatról (egyelőre), tény azonban, hogy az USA egyre több kritikát kap, az EU egységét és Amerikát kiszolgáló politikáját pedig egyre komolyabb nyomás éri. Az ügyeletes „rosszfiú”, aki mindezt most Washington szemére veti, Franciaország lett.

 

Emmanuel Macron mögött nem akármilyen hét van. Múlt szerdán egy interjúban kijelentette, hogy nem nyúlna atomfegyverhez, ha Ukrajnát atomcsapás érné, magyarul semmi szín alatt nem eszkalálná a helyzetet harmadik világháborúig. Azt is mondta, hogy mindenáron el kell kerülni a harmadik világháborút.

 

Másnap egy gazdasági fórumon pedig felrótta amerikai „barátainknak”, hogy négyszeres áron kínálják a földgázt Európának. Szerinte ez nem a barátság definíciója. Az amerikai üzleti szféra válasza elég világos volt: ebbe Európának bele kell törődnie, és ha további tartalékokat akar, akkor fektessen be több százmilliárd eurót az amerikai (!) gázkitermelési ágazatba.

 

Megjegyezzük, aligha valószínű, hogy Európa képes lenne ennél többet elviselni, pláne hosszú távon. A tagállamok megszabadulnak régi fegyvereiktől, és átadják őket Ukrajnának, helyükre pedig jórészt amerikai technikát vásárolnak. Az amerikai gazdaságra egyébként jótékony hatást gyakorló szankciók Európát megfojtják és drágább amerikai alternatív források beszerzésére kényszerítik. Az energiaválságon kívül recesszió és megélhetési válság bontakozik ki Európában, de emellett gondoskodni kell a több mint tízmillió ukrán menekültről, fel kell venni a harcot az illegális bevándorlás ellen, és anyagilag életben kell tartani Ukrajnát. Hogy csak a legnyilvánvalóbbakat soroljuk fel.

 

Ami Macront illeti, úgy tűnik, hogy nem csak hirtelen fellángolás volt részéről az Amerikával szembeni helyezkedés. Nemrég protekcionizmussal vádolta meg az Egyesült Államokat, amiért az jelentős állami támogatással dotálja saját elektromosautó-gyártó ágazatát. Európa most azzal „fenyegeti” Washingtont, hogy hasonló intézkedéseket tesz.

 

A fenyegetés politikai értelemben fontos momentum, gyakorlati kivitelezésében az EU lépéshátrányban van az elektromos autók piacán. Ráadásul az USA mindent megtesz, hogy Európát leválassza (nemcsak Oroszországról, hanem) Kínáról is, márpedig a világ tíz legnagyobb elektromos akku gyártója közül hat kínai.

 

America First

 

A franciák nem csak saját autóiparuk védelmében szólaltak fel. Az uniós külkereskedelmi mérleg az ukrajnai háború miatt az egy évvel korábbi mínusz 7 milliárd euróról mínusz 65 milliárd euróra hízott, elsősorban az amerikai energiahordozók megvásárlása miatt. Közben az egy autóra eső energiaköltségek nagysága európai szinten 50 euróról 800 euróra emelkedtek.

 

A költségek nőnek, az európai autóipar piacai szűkülnek. Ide tartozik az amerikai is, ahol az állam jelentős engedményekkel ösztönzi a lakosságot, hogy ha zöld autót akarnak vásárolni, akkor amerikai zöld autó mellett döntsenek.

 

Az EU szerint az a szabály, hogy az Egyesült Államokba exportált autót ott kell összeszerelni és bizonyos százalékban helyi gyártású akkumulátort kell tartalmaznia, diszkriminatív az EU-val és a kereskedelmi partnerekkel szemben.

 

Tényleg diszkriminatív? Minden bizonnyal. A gond nem a valóság felismerésével van ebben az esetben, hanem azzal, hogy Európa képtelen érvényesíteni saját érdekeit – még „szövetségesével”, az Egyesült Államokkal szemben sem.

 

A Politico brüsszeli lap a témát egész érdekesen tálalja. Úgy véli, hogy Macron a rossz zsaru szerepét tölti be, míg Brüsszel „hagyott mozgásteret az Egyesült Államoknak” a döntéshez. Ez egy elég naiv elképzelés, Brüsszel eddig sem mutatott különösebb hajlandóságot, hogy szembe menjen Washingtonnal, a tagállamoknak pedig egyelőre nincs ereje, hogy ezt megtegyék. Bár kétségtelen, hogy az autóipar körüli feszültség közelebb hozta Berlin és Párizs álláspontját.

 

Méregdrága amerikai gáz

 

A két ország más téren is szorosan együttműködik. Macronon kívül Robert Habeck német alkancellár is a méregdrágán eladott amerikai LNG ellen szólalt fel nemrég.

 

Az Euactiv közlése szerint pedig a múlt héten német és francia árszabályozó hivatalok képviselői látogattak el Washingtonba, hogy az importált energiahordozók áráról egyezkedjenek az amerikaiakkal. Hogy végül lesz-e hozadéka a találkozónak, azt egyelőre nem tudni…

 

Körkép.sk

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.