Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci

 

A Washington Post cikke szerint a nyugat-európai országok amiatt aggódnak, hogyha az amerikai félidős választásokon republikánus győzelem születik, akkor az USA kihátrálhat Ukrajna mögül, és ezzel „Putyin kezére játszva Oroszország vesztes pozícióból győzelmet arathat”.

 

Ukrajna eddig (hivatalosan) 93 milliárd dollárnyi katonai támogatást kapott a Nyugattól, beleértve az Európai Unió tagállamait is. Az összeg oroszlánrészét azonban az Egyesült Államok vállalta magára. Nemrég politikai témává vált, hogy republikánus győzelem esetén alábbhagyna a háborús politika Washingtonban.

 

Nyugati fegyverek és anyagi támogatás nélkül Ukrajna létezni sem tudna, nemhogy feltartóztatni az orosz haderőket.

 

„Az amerikai támogatás csökkentésének lehetősége számos európai országot aggaszt, főleg azokat, akik a háború óta nem teljesítették bizonyos védelmi és biztonsági kötelezettségvállalásaikat” Ukrajna felé – írja a Washington Post.

 hirdetes_810x300  

 

Példaként pedig Németországot említi, amely akadályozza az Ukrajnának szánt 11 milliárdos pénzügyi csomag tényleges folyósítását (eddig csak 3 milliárd került átutalásra).

 

A Post cikke azonban hemzseg a belpolitikai kampány narratíváitól. Például azt állítja, hogy a Biden-adminisztrációnak sikerült kiépítenie Európában egy egységes frontot Ukrajna mellett, de egy republikánus győzelemmel ez az egységfront rögtön felbomlana.

 

Mindezt pedig Kevin McCarthy (Republikánus, Kalifornia) képviselőházi kisebbségi frakcióvezető kijelentésére alapozza, aki a sajtó szerint nemrég kijelentette:

 

„Szerintem az embereket a recesszió már jobban érdekli, és már nem írnának alá egy biankó csekket Ukrajnának”.

 

Persze, ezek a kijelentések a politikai párharc részei, és nem feltétlenül jelentik a támogatás megszakítását, csak azok hozadékát állítják szembe a recesszióval, amellyel történetesen a Biden-adminisztráció könnyen támadható. A szenátus republikánus frakciója például olyan nyilatkozatokat tett, miszerint felügyelnék „a fegyverek időben történő leszállítását” Ukrajnának, és hatékonyabb támogatást is felvetett.

 

A Chicago Council on Global Affairs nemrégiben megjelent felmérése szerint az amerikai választók 72 százaléka egyetért Ukrajna katonai és gazdasági támogatásával, és még a republikánusok körében is 68 százalék az így vélekedők aránya.

 

Csakhogy azt a Post sem írta bele a cikkébe, hogy a felmérés még július 15. és augusztus 1. között készült, amikor még merőben más gazdasági hangulat volt Amerikában és Európában, és a nukleáris háború veszélye sem volt olyan nagy, mint most.

 

Forrás: GlobalAffairs.org

 

Ahogy arra sem tért ki a cikk, hogy a felmérés szerint az amerikaiak 38 százaléka értene csak egyet azzal, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajna védelmére. Sőt, ugyanezt a kérdést feltették Tajvan esetében, és ott több amerikai válaszolt a katonai beavatkozás javára (40 százalék), ami szintén tanulságos adat.

 

Úgy tűnik, hogy Ukrajna támogatása belpolitikai témává nőtte ki magát az Egyesült Államokban, de a külpolitikai kérdések önmagukban az amerikai választókat nemigen befolyásolják.

 

Más a helyzet a választásokat követő politizálásban. Nem elképzelhetetlen, hogy a demokraták Ukrajna támogatásának csökkentéséhez keresnek alibit, bár közben nagyon sokan láthatóan mindent megtesznek, hogy olyan feszültté tegyék az orosz-amerikai viszonyt, hogy a választások után se lehessen egykönnyen kihátrálni a dologból (az amerikai 101-es légideszant hadosztály már Európában van). Feltéve, hogy a republikánusoknak a kihátrálás egyáltalán szándékában áll majd. A demokraták borítékolhatóan újra előhúzzák az orosz kártyát, ami azt jelenti, hogy orosz befolyásolást fognak emlegetni a választások eredménye kapcsán (ahogy tették ezt Trumpnál), arra hivatkozva, hogy nyilván Ukrajna támogatásának megvonását ígérték a republikánusok Putyinnak…

 

A belpolitikai motiváció abban is tetten érhető, hogy a választásokba már belekeverték Olaszország új jobboldali kormányát, és az euroszkeptikus Ligára és a Putyin-barát Berlusconira mutogatnak – akiktől sokan már most azt várják, hogy megbontják az európai egységet.

 

Abban mindenesetre egyet lehet érteni a Post cikkével, hogy ha az Egyesült Államok meggondolja magát, és részben vagy egészben kihátrál Ukrajna mögül, akkor Európa is követni fogja. Az Egyesült Államoktól eltérően Európát jóval nagyobb energiaválság és recesszió fenyegeti, tegyük hozzá, hogy energiaellátás terén jóval nagyobb áldozatokat hozott Ukrajnáért.

 

Mindazonáltal nem árt leszögezni, hogy az Egyesült Államok irdatlan, 27 milliárdos Ukrajnának szánt katonai csomagja sosem született volna meg, ha Washington nem látná a háborúban saját stratégiai érdekeit, történetesen Oroszország totális meggyengítésének lehetőségét.

 

Visszavonták békére felszólító levelüket az amerikai progresszívok

 

Körkép.sk

 

 

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!