Nyitókép forrása: SITA/Ekaterina Shtukina, Sputnik Pool Photo via AP
Egyre-másra jönnek a tabudöntögető, a háborús propagandával szembenálló elemzések és megállapítások – immár a mainstream sajtóban is. Miközben az ukránok döntő csatáról beszélnek Bakhmut ostrománál, a Nyugat szinte jelzésértekkel szivárogtatja ki azokat a véleményeket, hogy Ukrajna támogatása nem tartható fenn örökké. Erre dobott rá egy lapáttal a RAND Corporation, részben állami támogatással működő amerikai agytröszt elemzése. Többek között kijelentik, hogy az USA-nak sem érdeke az elhúzódó forró háború Ukrajnában, méghozzá több okból sem.
A RAND legfrissebb elemzésének több igen érdekes, háborúpárti berkekben már-már szentségtörésnek számító megállapítást is tesz. Ezek nagy része az olvasók számára eddig is ismert volt, ám az, hogy egy amerikai agytröszt ilyen nyíltsággal írjon róluk, változást jelző fejlemény.
Például a RAND leszögezi, hogy
- az amerikai érdekek nem esnek egybe az ukrán érdekekkel,
- az USA-nak a katonai támogatásért cserébe azt kell kérnie Ukrajnától, hogy nyisson a béketárgyalások felé,
- minimális a valószínűsége, hogy az ukrán haderő ki tudja verni az oroszokat Ukrajnából.
Az USA dilemmái
De van tovább is. Az USA-nak nem áll érdekében egy elhúzódó háború, mert az növeli az atomháború esélyét. Európában Ukrajna ész nélküli felfegyverzésének híveinek épp az a legtöbbet hangoztatott érve, hogy csak az orosz propaganda próbálja elhitetni, hogy Moszkva hajlandó lenne atomfegyvert bevetni. Persze, ha végül kiderülne, hogy nem mondtak igazat, nem nagyon marad, aki számon kérheti őket ezért.
A RAND azonban nyíltan leírja, hogy a veszély valós, mert Oroszország végszükség esetén úgy érezheti, hogy nem maradt más választása. Úgy véli, aki elbagatellizálja az orosz atomcsapás lehetőségét, az alaptalanul optimista.
A másik ok, ami miatt az USA nem örülne egy elhúzódó forró háborúnak, az annak politikai és anyagi költségei, amelyet egyre nehezebb biztosítani a belpolitikai huzavonák miatt. De ami még fontosabb: Washington vért izzad azért, hogy egyben tartsa a NATO-t, ami messze nem egyszerű, mert a háború kapcsán messze nem értenek egyet a tagállamok – még akkor sem, ha ez a sajtóban máshogy jön le.
Az USA így attól tart, hogy egy elhúzódó háború esetén a Nyugat egysége megbomlik a belső gazdasági és társadalmi válságok súlya alatt. A RAND felhívta a figyelmet, hogy szakértői becslések szerint csak az energiaválság 150 ezer fős túlhalálozást okozhat a 2022/2023-as téli szezon időszakában.
Két fő cél
Az agytröszt emlékeztetett, hogy a háború kitörésekor Mark Milley tábornok, amerikai vezérkari főnök két prioritást élvező célt tűzött ki: el kell kerülni a közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között, és Ukrajna földrajzi határai között kell tartani a konfliktust. A nyílt háború elhúzódásával ezt a két célt egyre nehezebb lenne betartani.
És végül, míg Ukrajnára figyelnek az USA európai szövetségesei, sokkal nehezebb politikájukat a világ más problémáira (értsd: Kínára) átirányítani, miközben az orosz-kínai együttműködés egyre szorosabbá válik.
Az sem tabu már, hogy aligha kell Moszkvában puccsra számítani, ami eltávolítaná Putyin a hatalomból. Az elképzelés egyébként is alapvetően hibás volt, mert ha lenne is kilátás egy ilyen belső hatalomváltásra, semmi garancia nincs arra, hogy Putyinnál mérsékeltebb (értsd: gyengébb) vezető kerül Oroszország élére. Olyan pedig biztosan nem, aki a történtek után egyik napról a másikra kivonja csapatait Ukrajnából és még háborús jóvátételt is hajlandó fizetni anélkül, hogy a szankciók megszüntetését kérné.
A helyzetet nehezíti, hogy jelen pillanatban mindkét fél háborúban álló fél azt kommunikálja, hogy az idő nekik dolgozik. Ukrajnában ráadásul törvény tiltja, hogy a kijevi vezetés az orosz elnökkel bármiről is tárgyaljon.
Újra terítékre kerülhet Ukrajna semlegessége?
A RAND szerint Ukrajna korábban hajlott arra, hogy semlegességet vállal cserébe azért, hogy az orosz haderők elhagyják területét (az erről szóló tárgyalásokat a britek közbeavatkozása kaszálta el, akik kvázi megfenyegették Ukrajnát, ha tovább tárgyalnak, az Egyesült Királyság nem ad biztonsági garanciákat az országnak). Ez a lehetőség akkor elbukott, és ma már az orosz területi követelések hivatalossá tétele és orosz offnezíva kibontakozása fényében igen nehéz újra napirendre tűzni. Ha lehet, ahhoz az USA biztonsági garanciáira lesz szükség (ez abból a szempontból probléma, hogy az USA az elmúlt időszakban csökkenteni akarta európai katonai biztonsági vállalásait).
Az biztos, hogy zavaros időket élünk, az egymásnak ellentmondó narratívákat vállaló jelentések, cikkek és nyilatkozatokból nagyon nehéz kikövetkeztetni, meddig tolható ki az USA és az Európa kitartásának határa…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
