A Wagner-csoport állítja, bekerítette Bakhmutot. Már az ukránok sem zárják ki a város feladását

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Yevhen Titov

Pénteken délelőtt érkezett a hír, hogy az oroszok felrobbantottak egy Bakhmut közelében lévő, taktikai szempontból fontos hidat. Nem sokkal később jelent meg a nemzetközi sajtóban a hír, hogy már csütörtökön parancsba adták a Bakhmutban harcoló ukrán drónokat kezelő egységnek a város elhagyását. A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin Bakhmut feladására szólította fel Volodimir Zelenszij ukrán elnököt, majd az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov is arról beszélt, hogy nem lehet kizárni, hogy az oroszok elfoglalják Bakhmutot.

Reznyikov a Bild német lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy Moszkva legfeljebb „kis győzelmet” aratna Bakhmut elfoglalásával (kérdés, hogy akkor az ukránok miért próbálták tartani a várost ilyen áldozatok árán hónapok óta). Reznyikov azt is kijelentette, hogy még az idén véget érhet a háború, méghozzá ukrán győzelemmel. Az interjút pénteken tették közzé, de vélhetően az elmúlt napokban készült. A kijevi vezetés az elmúlt napokban szintén „nagyon nehéz helyzetről” számolt be a város kapcsán, vagyis elkezdték felkészíteni a lakosságot a hírre.

A város elestéről szóló retorika változása mögött azt is látni kell, hogy az oroszok felrobbantották a Bakhmutot Hromové városával összekötő hidat, amivel végleg elvágták az utánpótlási vonalakat – legalábbis, ha hinni lehet az erről szóló nyugati tudósításoknak.

   

A Wagner-csoport orosz magánkatonai szervezet vezetője pedig felszólította Zelenszkij ukrán elnököt a város feladására. Arról beszélt, hogy a várost csaknem teljesen bekerítették.

„Egy utatok maradt, szorul a harapófogó. (…) Eddig a hivatásos ukrán haderő ellen harcoltunk, ma már csak öregek és gyerekek maradtak. Adj nekik esélyt, hogy elhagyják a várost”

mondta Prigozsin. Az ukránok már napokkal korábban elrendelték a civilek evakuálását a városból.

A Reuters saját tudósítóira hivatkozva azt írja, hogy az ukránok a várostól nyugatra kezdtek el lövészárkokat ásni. A hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna tavaly jelentős területeket foglalt vissza a megszálló oroszoktól, de három hónapja folyamatos védekezésben van. Kijev most azt állítja, hogy a városnak csekély stratégiai értéke van, de a hatalmas veszteségek meghatározhatják a háború menetét.

Közben az orosz háborús hangulat is kezdi túllépni a saját maguk által állított vörös vonalakat – egyelőre nem tudni, hogy egy esetleges tárgyalás előtti politikai tánc részeként, vagy a konfliktus eszkalálása miatt. Tény azonban, hogy Viktor Szobolev, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja felvetette, hogy hadüzenetet kellene küldeni Ukrajnának, hogy az orosz álláspont szerinti „különleges hadművelet” helyett Oroszország valódi háborút indítson.

Közben Washington újabb katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajna javára: ezúttal 400 millió dollár értékben adnak át Ukrajnának páncélozott járműveket.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az amerikai retorika (és ezzel az USA érdeke és figyelme) egyre inkább Kínára összpontosul, és az orosz-ukrán háborút is egyre gyakrabban Kína álláspontjával hozza összefüggésbe. Ez rossz hír Ukrajnának, amely azzal szembesül, hogy Tajvan amerikai vadászgépeket kap az USA-tól, míg az ukránoknak egyre csökken az esélye, hogy modern nyugati harcászati gépeket használhasson a háborúban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hosszú idő óta először tárgyalt Szergej Lavros orosz külügyminiszter a G20-as országcsoport találkozóján. Ezt követően pénteken ugyanezen a fórumon arról beszélt, hogy Ukrajna támogatására azért van szükség, hogy „üzenetet küldjenek minden agresszornak, hogy ők sem úszhatják meg büntetlenül” a háborút. Tekintettel arra, hogy az USA első számú ellensége Kína, kiejelentése arra utal, hogy az orosz-ukrán háború kontextusát elkezdik kiterjeszteni Tajvanra is. Ebben az esetben Ukrajna szerepe csökkenni fog Washington szemében, amit majd az USA elkötelezettségén is tetten lehet érni.

Körkép.sk