Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Libkos

 

George Friedman, a magyar származású legendás geopolitikia gondolkodó legutóbbi cikkében arról írt Ukrajnával kapcsolatban, hogy a Wagner-csoport puccskísérlete után megnyílt az út a tárgyalások felé. Ezt persze nem csak az oroszországi események magyarázzák, mivel a cikk megjelenése után pár nappal a Washington Post is arról írt, hogy már Ukrajna is hajlamosabb a békterágyalásokra – a hír akár igaz, akár nem, az amerikai sajtóban véletlenül ilyet nem írnak, így ezt Kijevvel szembeni nyomásgyakorlásnak tekinthetjük.

 

A Post szerint William J. Burns CIA igazgató nemrég titokban Ukrajnába látogatott, és az ukrán vezetés „ambicózus” tervet mutatott be neki a megszállt területek visszafoglalására és a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére. A lap szerint az egyik ukrán vezető azzal érvelt, hogy az oroszok csak akkor hajlandók tárgyalni, ha fenyegetve érzik magukat.

 

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt hetekben az Ukrajna totális győzelméről szóló narratíva lassan átalakult azzá, hogy az ellentámadás a béketárgyalásokat alapozhatja meg, nem kizárt, hogy Ukrajnát már ebbe az irányba terelgetik a háttérben.

 

 hirdetes_810x300  

Persze ez a játék rendkívül összetett, az intenzív háború fenntartásában érdekelt üzleti körök is játsszák a maguk nyomásgyakorló játékát, nyugalmazott tábornokok nyilatkoznak Ukrajna totális győzelméről és arról, hogy Washington nem tesz eleget érte. Pár napja például a sajtón keresztül próbáltak nyomást kifejteni Washingtonra, hogy adjon át Ukrajnának ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat, amivel megint magasabb hőfokra lehet kapcsolni a háborús gépezetet.

 

Maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után arról beszélt a sajtónak, hogy Ukrajna addig harcol, míg vissza nem állítja az 1991-es határait. Ehhez azonban tegyük hozzá, hogy Zelenszkij nem mondhat mást, hiszen ő vezette népét ebbe a háborúra, az ő parancsára estek el a katonák, annyi halál után nem érhetik be akármilyen eredménnyel.

 

Ez azt is jelenti, hogy a fegyverszünet felé vezető úton valahol Zelenszkij pozíciója is megkérőjeleződik majd. És ennek előkészületei már megtörténtek. Az Északi Áramlat felrobbantásáért a nyugati hírszerzés és mainstream sajtó már Ukrajnát tette felelőssé (pedig még az oroszok sem Ukrajnát vádolják), de úgy, hogy Zelenszkij érintettségének lehetőségét nyitva hagyták.

 

Kérdés lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi helyzete. Hogyan lehet egy megállapodás Oroszország és a Nyugat között azok után, hogy Európában háborús bűnösnek kiáltották ki és elfogatóparancsot adtak ki ellene, nácinak titulálták és Hitlerként beszéltek róla? Erre a válasz az, hogy Európa véleménye és tettei periférikusak Ukrajna kapcsán, a mérvadó az USA. A másik, hogy a Wagner puccskísérlete után megjelentek azok a narratívák Nyugaton is, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy Putyinnál lehetne rosszabb is. Elkezdődött tehát Moszkva megítélésének átalakítása.

 

Friedman elmélete

 

George Friedman elismert politológusszakértő legutóbbi, GeopoliticalFutures hasábjain megjelent jegyzetében azt írta, hogy ez már a végjáték, megnyílt az út a béketárgyalások felé. Azt írta, hogy a Wagner-csoport puccskísérlete után (amit őt puccskísérletnek tart, nem összeesküvésnek és színháznak) a háború ugyan folytatódik, de messze nem a Wagner-lázadás előtti intenzitással.

 

„Úgy tűnik, hogy az oroszok visszafogottan nyilatkoznak a háborúról, és Ukrajna is ezt teszi. Az Egyesült Államok sokat beszél a puccskísérletről, de keveset magáról az ukrajnai háborúról. Úgy tűnik, hogy a konfliktus új szakaszába léptünk, és minden fél visszafogja magát. Putyinnak rendeznie kell sorait, és ehhez idő kell. Az ukránoknak minden bravúrjuk ellenére rendezniük kell soraikat. Az Egyesült Államok pedig világossá tette, hogy a konfiktus rendezésésre van szüksége”

 

írta, majd így folytatta a Wagner lázadása kapcsán:

 

„Ukrajna nem tör be a résbe, Oroszország pedig nem mozgósít nagy erőket a Wagner leváltására. Az Egyesült Államok csendes. Tehát az elméletem az, hogy megnyílt az út a tárgyalásos megegyezés előtt. Putyin olyan háborút vív, amelyet nem fog megnyerni, legalábbis nem hamar. Az Egyesült Államokban pedig elnökválasztás jön, és nem arra van szüksége, hogy Ukrajna győzzön, hanem hogy feltartóztassa Oroszországot.”

 

Végül levonja azt a következtetést, ami már a kezdetektől sejthető volt:

 

„Az ukránok haragja Oroszország iránt valós, de nem tud ellenállni, ha az Egyesült Államok kompromisszumot akar. Bármi is legyen ez a kompromisszum, azt hiszem, kezdődik a végjáték. Persze, tévedhetek is”

 

fogalmazott.

 

A fenti idézetek is azt bizonyítják, hogy Zelenszkij beszélhet az 1991-es határok visszaállításáról, ez nem tőle függ. Egyáltalán nem.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.