Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pavel Golovkin
A vilniusi NATO-csúcsról visszaérkezve Zuzana Čaputová államfő arról beszélt, hogy a szövetség találkozója „Szlovákia számára olyan szintű védelmi és biztonsági eredményeket hozott, amelyekkel az ország eddig nem rendelkezett”.
„Számomra ez a csúcstalálkozó elsősorban a szlovák érdekek és a NATO keleti határának védelméről szólt. A vilniusi csúcs olyan szintű védelmi és biztonsági eredményeket hozott, amelyekkel eddig nem rendelkeztünk”
mondta az államfő.
A szövetség tagállamainak vezetői új védelmi terveket fogadtak el, amelyek Szlovákiát is lefedik, ezenkívül konkrét lépéseket is előírnak, amelyek a biztonsági helyzet romlása esetén a régió védelmét szolgálják.
„Ez azt jelenti, hogy mától sokkal világosabban látjuk, ki, mikor és milyen módon segít minket megvédeni abban az esetben, ha a területi egységünk és integritásuk kerülne veszélybe”
fogalmazott Čaputová. Emlékeztetett, hogy Spanyolország a szlovák parlament által adott mandátuma értelmében hamarosan katonákat küld Szlovákiába, és felváltja a nemzetközi kontingenst eddig vezető Csehországot.
„Amit különösen fontosnak tartok, az az, hogy megállapodtunk a légvédelmi rendszerek keleti határnál történő elhelyezéséről is, úgy, hogy az a biztonsági kockázatoknak megfelelő legyen”
mondta. Ukrajna kapcsán azt nyilatkozta, hogy további lépésekre van szükség az orosz-ukrán háború miatt.
„Vilniusban ezért támogattuk a hadiipar kapacitásának növelését, amit nemcsak védelmünk, de vállalataink és a foglalkoztatás szempontjából is jó hírnek tartok. Minden tagállam egyetértett abban, hogy a védelmi kiadások [GPD-arányos] 2 százalékos mértéke a szövetség tagjai számára a minimumot jelenti”
emelte ki.
Ukrajna NATO-tagsága kapcsán elmondta, hogy ebben a kérdésben nem született döntés a csúcson, de létrejött egy új NATO-Ukrajna Tanács, amelynek első ülésén a tagállamok mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett.
„Ez a Tanács segíteni hivatott Kijevet az esetleges jövőbeli csatlakozás során, amikor a feltételek azt lehetővé teszik és a többi tagállam is úgy dönt. A tagállamok egyike sem nyitotta meg azt kérdés, hogy Ukrajna esetleg valamilyen ütközőzónává válik, mivel Ukrajna már évek óta ütközőzóna, méghozzá olyan, amelyre az orosz haderő az elmúlt években más másodszor nyomult be területek elfoglalása céljából”
fogalmazott.
Čaputová nem tiltakozott és nem ítélte el Washingtont azért, hogy nemzetközi szinten betiltott kazettás bombákat adott át Ukrajnának.
Teraz.sk, körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
