Orbán Viktor reagált a tusnádfürdői beszédét ért kritikákra: fontos, hogy jó kapcsolat alakuljon ki az új román és szlovák kormánnyal

Nyitókép: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorában válaszolt a tusnádfürdői beszédét ért kritikákra, úgy fogalmazott: fontos, hogy jó kapcsolat alakuljon ki az új román és szlovák kormánnyal. A kormányfő szerint Brüsszelnek oda kell adnia az uniós pénzeket Magyarországnak és kérdéses, hogy az unió meddig bírja még Ukrajna finanszírozását.

Tusnádfürdő egy ikonikus helye a nemzeti oldalnak, egy szabadegyetem, ahol inkább egy előadás vagy egy közös gondolkodás zajlik, ezért a reakciók általában izgalmasabbak, mint az elhangzottak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A tusnádfürdői beszédre érkezett reakciókkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy találkozott a román miniszterelnökkel és szeretné, ha jól tudnának együtt dolgozni.

   

 

A szlovák egy nehezebb eset, hiszen ott választás lesz ősszel – mondta. Az utódállamok vagy elszakított országrészek kérdésében nem fogunk tudni egyetérteni, ezért talán jobb lenne hagyni, hogy történészek foglalkozzanak vele. Ha a szlovák–magyar kapcsolatok középpontjába beengedjük ezt az ügyet, akkor hibát követünk el – tette hozzá.

Orbán Viktor az esztergomi szabadegyetemen résztvevő fiatalokra utalást téve így magyarázta a magyar álláspontot: „Mi, magyarok 1100 éve flow-ban vagyunk, tehát nekünk ez nincs összetörve, szétdarabolva, hanem ez egy történet”.

 

„Nagy lehetőségeket látok a szlovákokkal való együttműködésben, ha ott egy stabil helyzet jön létre, akkor mi közösen sok szép dolgot tudnánk csinálni a következő években” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a csehek eközben egymással vitatkoznak, a föderalizmus álláspontján vannak, ami szemben áll a magyar és lengyel szuverenitás-felfogással szemben. Ez a vita a következő években nyugvópontra jut, ahogy eldől az Európai Unió sorsa is.

Az ukránoknak elfogyott az erejük, a Nyugat tartja életben őket

Ha háború van, akkor mindig van értelme békéről beszélni – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ha nem beszélünk róla, akkor nem lesz béke”. A kormányfő kiemelte, a jelenlegi helyzetnek nincs harctéri megoldása, csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet eredményeket elérni.

A miniszterelnök szerint ez a háború már régen nem az ukránok háborúja, sőt Ukrajna szuverenitása gyakorlatilag már meg is szűnt azzal, hogy az országnak nincs önálló bevétele, nem tudja fedezni a kiadásait. A háború elképesztő gazdasági tehertételt jelent, az ukránoknak pedig elfogyott az erejük, a Nyugat tartja életben őket – tette hozzá.

Orbán Viktor kifejtette, a kérdés, hogy dönt az amerikai elnök a jövő évi elnökválasztás árnyékában: vállalja, hogy országa továbbra is egy proxy-háborúban lesz lekötve, vagy egy tűzszünettel és békével fordul rá a választásokra.

Még komolyabb kérdés, jegyezte meg, hogy meddig bírja Európa, hiszen az USA „elő tud állítani rengeteg pénzt”, mivel a dollár világpénznek számít, az euró azonban erre nem alkalmas.

Az EU a tagállamoktól tud venni, azt viszont nem tudjuk, hogy mi meddig bírjuk mi ezt – emelte ki a kormányfő.

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy újabb 100 milliárd euróra van szüksége a tagállamoktól, miközben nem tudja teljesíteni a feléjük felé való kötelezettségeit. Véleménye szerint az EU tartozik Magyarországnak, hiszen mi rendeztük az aktuális befizetésinket, Brüsszelből viszont nem adják oda azt, ami nekünk jár, „tartoznak rengeteg pénzzel”.

Meddig bírja Európa finanszírozni Ukrajnát? Bírja-e ezt a terhet Európa, ha egyedül marad? Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Unió és a tagállamok is a teherbíró képesség határán vannak. Ezért ha az bekövetkezne, hogy Európa magára maradna az ukrajnai támogatás terén, akkor az unió is békepártivá válna.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy lehetetlennek tartja, hogy miközben a közvélemény egyre inkább megkérdőjelezi a háború finanszírozásának az indokoltságát, egyre inkább a saját belső gondjai kötik le, egyre kevésbé látja, hogy miként lesz ebből a háborúból győzelem, egyre kevésbé látja, hogy mi az értelme békés tárgyalás helyett inkább a háborút finanszírozni.

És miközben a közvélemény ebbe az irányba halad, addig a brüsszeli politikusok kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, vagyis az ellenkező irányba mennek. Egy demokráciában pedig a népakarat és az ország vezetőink mozgása ilyen élesen, hosszú távon nem mehet szembe egymással – tette hozzá a kormányfő.

Tehát a demokratikusan megválasztott vezetőknek nem maradt már sok idejük arra, hogy figyelembe vegyék és alkalmazkodjanak a megváltozott közvéleményhez.

„Nem akarunk migránsgettókat”

Van egy finoman fogalmazva „váratlan” időbeli egybeesés: Olaszország sokáig ellenezte a kötelező kvótákat és a migránsgettók létrehozását, majd megváltoztatta az álláspontját. Ezt követően néhány héten belül kapott 19 milliárd eurót abból az EU alapból, amiből mi nem kapunk – mutatott rá Orbán Viktor.

„Ha beengeded a migránsokat, akkor olyan emberek jönnek be, akikről nem tudsz semmit, nem te választottad ki őket, hanem az embercsempészek tolták rád őket” – hangsúlyozta. Más kultúra, más viselkedés. Egyszer csak egyre többen lesznek, és egyre inkább bennszülöttnek érzed magad a saját országodban úgy, hogy erről nem te döntöttél. Ez tönkretehet egy országot – tette hozzá.

Mi magyarok a kockázatot is olyan magas fokozatúnak véljük, hogy nem akarunk egy ilyen kísérletben részt venni. „Nem akarunk migránsgettókat, és ha nem akarunk, akkor nem is lesznek Magyarországon” – jelentette ki a kormányfő.

hirado.hu/Kossuth Rádió