Nyitókép forrása: SITA/Mads Claus Rasmussen/Ritzau Scanpix via AP

 

Újabb vörös vonal átlépésére került sor a napokban az orosz-ukrán háború kapcsán. Ukrajna F-16-os vadászgépeket fog kapni az Egyesült Államok áldásával európai országoktól. A szakértők szerint fordulópontot a háború menetében nem hoz, de annak függvénye, hogy mennyi gépet kap és mennyire jól kiképzett pilótákat tud hadrendbe állítani Kijev.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban Svédországban, Hollandiában és Dániában járt. Már a svédeknél is belengette, hogy a Saab által gyártott Gripen vadászgépekre is igényt tartana. Bár a svéd miniszterelnök először nem mondott direkt nemet a sajtótájékoztatón elhangzó ukrán célzásra („közelebb kerültünk ahhoz, hogy Gripeneket kapjunk”), az, hogy a svéd fél meg sem említette a Gripeneket saját felszólalásában egyértelműen jelezte, hogy mi a helyzet. Egy nappal később aztán Svédország hivatalosan is elismerte, hogy nem adnak vadászgépeket Ukrajnának, mert azokra nekik is szükségük van védelmük biztosítása érdekében.

 

Dánia és Hollandia már más helyzet. A két ország megszokott módon az USA-hoz igazítja külpolitikáját, így nem csoda, hogy vasárnap Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, 19 F-16-os vadászgépet ad át Ukrajnának. Hollandia ezt a mennyiséget további 42 géppel fejelné meg, bár ezt a számot a holland kormány hivatalosan nem erősítette meg – még.

 

Mindkét ország új, modernebb F-35-ös amerikai vadászgépeket venne, így kapóra jön nekik, hogy megszabadulhatnak a régi gépeiktől – lévén, hogy nem ismerjük a háttéralkukat arról, milyen előnyeik származnak az átadásból.

 

Az ukránok már egy éve lobbiznak az amerikai vadászgépekért, a Nyugat azonban eddig nem állt kötélnek, és szigorúan véve most sem: még hónapokig tarthat, amíg az ukrán pilótákat kiképzik és a gépeket átadják. Ráadásul nem feltételek nélkül kapják az F-16-osokat: Dánia és Hollandia is jelezte, hogy Ukrajna csak saját területén vetheti be a gépeket. Ezt az ukránok papíron megígérték.

 

Itt érdemes kiemelni, hogy hasonló ígéreteket az ukránok tettek már az amerikaiaknak is arra vonatkozóan, hogy amerikai haditechnikával nem fognak orosz területekre támadni. Aztán idén tavasszal bejárta a világsajtót, hogy elvileg „orosz lázadók” amerikai Humveekkel és más páncélosokkal lépték át az orosz határt. Így arra fogadni, hogy az ukránok adott esetben nem lépnék át újonnan kapott vadászgépeikkel az orosz határt, nem érdemes . 

 

Igaz, az orosz légvédelem is túl jól ki van építve ahhoz, hogy az ukránok légicsapásokat hajtsanak végre, de láttunk pár pusztán marketingcélból merész akciókat Kijevtől orosz területen.

 

Az egész vadászgépügy meglehetősen ellentmondásos. Néhány héttel ezelőtt az amerikai katonai tisztviselők még azt hangoztatták, hogy az ukránoknak a háború jelen fázisában még nincs szüksége a vadászgépekre. Az ukrán ellentámadás ugyanakkor részben azért akadt el, mert a nyugati páncélosokkal felszerelt ukrán dandároknak nem volt légitámogatásuk. Ha hinni lehet az elejtett utalásoknak, akkor az első vadászgépeket a megfelelően kiképzett pilótákkal Ukrajna valamikor jövő tavasszal vethetné be, és nem a jelenlegi ellentámadás során, amelynek időablaka szeptemberig van nyitva. Szeptember után ugyanis megérkezik a raszputyica, és a nagy szárazföldi hadműveletek lényegében ellehetetlenülnek a végtelen sártenger miatt.

 

Továbbra is vannak nyitott kérdések: ha lesznek is kiképzett pilóták, továbbra is kérdés, honnan szállnak majd fel az F-16-osokkal. Ukrajnában ugyanis nem maradt egyetlen olyan repülőtér sem, amely alkalmas lenne a gépek fogadására. Emiatt, és részben azért is, mert jövő tavasszal már élesbe fordul az amerikai elnökválasztási kampány, egyesek már felvetették, hogy a vadászgépek már csak akkor kerülnek Ukrajnába, mikor a háború befagyasztása vagy valamilyen fegyverszünet megvalósult.

 

Az F-16-osokat Ukrajna többféleképpen felhasználhatja. Az egyik, hogy a támadásban lévő szárazföldi dandárjainak légitámogatást adjon az orosz helikopterekkel és vadászgépekkel szemben.

 

A másik, sokkal fontosabb szempont, hogy az ukrán légvédelem a végletekig kimerült, és egyre kevésbé tudja feltartóztatni az ukrán légierőt. A Nyugattól kaptak ugyan légvédelmi rendszereket, de ha számba vesszük, hogy egyetlen Patriot rakéta 2-3 millió dollárba kerül, az erre alapuló légvédelem nem nagyon tűnik fenntarthatónak. Vadászgépekkel ez a helyzet viszonylag olcsón áthidalható, mert függetlenül az orosz és ukrán vadászgépek közötti technológiai különbségtől, az oroszoknak nem feltétlenül érné meg belépni az ukrán légtérbe, ha ott F-16-osokból álló ellenséges légierő fogadja. Vadászgépekkel sokkal könnyebb kivédeni az orosz távolsági rakétacsapásokat is.

 

A harmadik szempont a csapásmérés hatékonysága. Vadászgépekről indítható rakétákkal az ukránok sokkal rugalmasabban tudják bevetni azokat a fegyvereket, amelyeket a Nyugattól kaptak. Nem kell előre, majd hátravonniuk a HIMARS-okat, hiszen egy vadászgép viszonylag gyorsan a front bármely szakaszára eljuttatja a levegő-föld rakétákat.

 

A dolog érdekessége, hogy a témában szombaton nyilatkozó Gordon Davis Jr. dandártábornok, aki jelenleg a nyugat-európai (elfogultan háborúpárti) CEPA agytröszt munkatársa is, a vadászgépek feladataként nemcsak az orosz kommunikációs, ellátó, légvédelmi és elektronikus jelzavarórendszerek elleni csapásmérést jelölte meg, hanem egy sikeres ellentámadást is Ukrajna területének visszaszerzésére. 

 

De ha ez így van, felmerül a kérdés, hogy a Nyugat miért adott már a mostani ellentámadásra is vadászgépeket Ukrajnának? Főleg, hogy a mostani ellentámadás lényegében kudarcba fulladt.

 

A nagy szavak ellenére Ukrajna felfegyverzése messze nem olyan nagylelkű már, mint ahogy azt a sajtóban tálalják. Dánia az első vadászgépeket valamikor karácsonyra ígérte Kijevnek legkorábban, akkor is csak hat darabot szállítanak le. Másik nyolcat valamikor valamikor a jövő év folyamán, és az ígértekből az utolsó ötöt csak 2025-ben adják át. Vagyis, bármi tervez Kijev esetleg jövő tavaszra, csak 6 nyugati vadászgéppel számolhat, ha számolhat.

 

És ne feledjük, közben egyre nő a nyomás Kijeven, hogy tartsa nyitva az ajtót a diplomáciai „megoldás” előtt is.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!