Nyitókép forrása: canva.com

 

Nagy meglepetést okozott Európában a múlt héten, hogy Joe Biden amerikai elnök klímapolitikai okokra hivatkozva felfüggesztette a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelésének engedélyezését. Ezzel az aktuálisan működő termelés még nem kerül veszélybe, de a jövőben megnyitni szándékozott, jórészt az európai piac kielégétésére tervezett kapacitásbővítések elakadnak. A dolgot úgy is lehetne értelmezni, hogy az USA belengette a gázfegyvert, ám egyelőre nem tisztázott, hogy mi a pontos oka az intézkedésnek. Mindenesetre a Washington kottájából játszó brüsszeli technokraták szerint nincs vész, rövid és középtávon nem befolyásolja Európa gázellátását Bidenék zöld politikája.

 

Hivatalosan a zöldpolitikai intézkedés célja, hogy felülbírálják a kiadott termelési engedélyek hatását a zöld beruházásokra. Például, hogy lassítja-e a palagáz kitermelésének bővülése a megújuló energiaforrások térnyerését.

 

A most felfüggesztett projektek azonban hatalmas mértékű bővülést tennének lehetővé az amerikai LNG-piacon. Az USA épp tavaly (jórészt az európai megrendeléseknek köszönhetően) vette át a vezető szerepet LNG-export területén, megelőzve ezzel a sokáig első helyen álló Katart. Ha minden tervezett kapacitásbővítés hiánytalanul megvalósulna, a jelenlegi 92,9 millió tonna/éves kibocstását megduplázhatná az USA.

 

Elnökválasztások?

 

Tegyük hozzá, hogy az LNG a demokrata választók egy rétegének ugyanúgy nem tetszik, mint az orosz-ukrán háború árnyékában erőltetett menetben orosz gázról leválasztott európai cégek jelentős részének. Ám míg az utóbbiak az európai versenyelőny leépülése miatt aggódnak (mi több, már szenvednek), addig az amerikai progresszívok az LNG környezetszennyező hatásai miatt akadékoskodnak.

 

Ha ugyanis a kitermelés, feldolgozás, cseppfolyósítás, Európába szállítás, ott újbóli gázzá konvertálás és újbóli szállítás együtt karbonlábnyomát vesszük alapul, akkor egyes számítások szerint az amerikai LNG 24 százalékkal környezetszennyezőbb, mintha az európaiak megint helyben termelnének ki szenet energiaellátásukhoz. 

 

Így tehát a zöld lobbi és a zöld politika elszánt hívőinek bizonyára imponálhat Biden felemás döntése – felemás, mert a projekteket nem kaszálta el, csak felfüggesztette.

 

A LNG iránti kereslet felhúzta az amerikai árakat

 

Nagyon érdekes háttere van annak a problémának, hogy az amerikai LNG iránti globális kereslet lényegében felhajtotta az amerikai gázpiac belföldi árait. Az európaiaktól kikényszerített szankciós politika és Oroszország részleges elszigetelése betolta az amerikai palagázt Európába és Ázsiába. A növekvő kereslet ugyanakkor felhajtotta az árakat az USA-ban is, mert a termelők nagyobbat tudta szakítani az európai és az ázsiai piacokon. Konkrétan, az amerikai belföldi ár négyszereséért értékesítik Európában az LNG-t.

 

Látszólag van itt egy ellentmondás: ha a külföldi kereslet nagy, akkor elvileg nem befagyasztani kéne az amerikai gázkitermelési kapacitásokat, hanem növelni, hogy legyen kínálat belföldre és külföldre is, vagyis Bidenék lépése logikátlannak tűnhet. A valóságban azonban az USA lényegében a saját csapdájába esett, és ezt próbálják most mérsékelni.

 

Azzal, hogy Európa az orosz gázról való (nem teljes, de igen nagy mértékű) leválással belépett a globális gázpiacra vevőként, elkezdett rohamléptekben LNG-betárolásra alkalmas kikötői terminálokat építeni.

 

Ha Bidenék hagynák megvalósulni a tervezett gáztermelési kapacitásokat, akkor azzal arra ösztönzik az amerikai termelőket, hogy a jobban fizető európai piacra összpontosítsanak. Vagyis minél nagyobb az USA várható palagáz-kibocsátása, Európa annál több terminált épít meg, annál több amerikai LNG-t vásárol, és az amerikai cégek annál több LNG-t irányítanak Európába. 

 

Elemzések szerint a 2021 szeptemberétől  2022 decemberéig tartó időszakban az USA 111 milliárd dollárral költött többet saját gázellátására, mint korábban. Ugyanezek az elemzések azt számolták ki, hogy ha Bidenék mégis engedélyeznék  felfüggesztett palagáz-kapacitások kiépítését, az 11-14 százalékkal növelnék meg a lakosság rezsiköltségét.

 

Emiatt Bidenék most megálljt akarnak szabni az európai terminálépítéseknek, kvázi Európa energiaszívó képességét akarják korlátozni saját áraik kordában tartása érdekében.

 

Ez persze megint azt fogja jelenteni, hogy az európai gázárak magasabban maradnak, mint az amerikaiak.

 

Van itt egy másik megfontolás is: Washington egyre jobban aggódik amiatt, hogy az amerikai LNG-piac nagyon érdeklődik a még Európánál is éhesebb kínai gazdaság iránt. Az amerikai LNG legnagyobb, 13 százalékos része így is Kínában köt ki. A Washingtonnak pedig szöget ütött a fejében, hogy bár az LNG jó üzlet, ha túlságosan függeni kezdenek a kínai piactól, az sértheti a geopolitikai érdekeket.

 

Jelenleg ugyanis Kína azért is olyan óvatos Tajvan kérdését illetően, mert annyira függ főleg amerikai vevőitől, hogy azok elvesztése túlságosan fájna számára. Ugyanez megtörténhet az USA-val is: ha az LNG ipara annyira függővé válna a kínai piactól, kétszer is meggondolná, hogy Tajvanért hajlandó lenne-e teljes tengeri blokádot hirdetni Kína ellen.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!