Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

 

Csütörtökön súlyos bejelentések hangzottak el Ukrajna kapcsán, ezek közül válogatva most megpróbálunk átfogó képet adni a háború alakulásáról.

 

Brutális támadást indított Oroszország Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen. A kijevi szénerőmű lényegében használhatatlanná vált, de az orosz légierő más régiók energiaellátó rendszere ellen is találatot vitt be (Cserkasz, Zsitomir körzetek).

 

Zelenszkij ukrán elnök kibukott, azt hangoztatta, hogy „légvédelemre és még több fegyverre van szükségük, nem hosszú megbeszélésekre”.

 

 hirdetes_810x300  

A mostani csapás azon feltételezéseket támasztja alá, miszerint az ukrán légvédelem olyannyira meggyengült, hogy képtelen érdemben feltartóztatni az orosz csapásokat és már az orosz légierőt sem tartja igazán távol. A mostani csapássorozatban az oroszok összesen 82 rakétát és drónt lőtte ki, és ebből csak 57-et sikerült kilőnie az ukrán légvédelemnek.

 

Összeomlóban az ukrán légvédelem

 

Julian Röpcke német újságíró, az OSINT elemzője egyesen arról ír, hogy Ukrajna ténylegesen kifogyott a légvédelmi rakétákból és az orosz légierő szint akadálytalanul hatol az ország légterébe. Röpcke a Nyugatot ostorozta, amiért „hagyta, hogy a dolgok idáig fajuljanak”.

 

Állítása szerint Ukrajna kifogyott a Patriot és az IRIS-T rendszerekhez tartozó rakétákból, a többi légvédelmi rendszert pedig vagy megsemmisítettek az oroszok vagy azokhoz való rakétából is hiány van (megjegyezzük, Szlovákia átadott egy Sz-300-as légvédelmi rendszert és a KUB közepes hatótávolságú légvédelmi egységet is).

 

Ezek után aligha meglepő, hogy Oroszország csütörtökre virradóra képes volt felrobbantani Kijev legfontosabb erőművét.

 

A frontról is rossz hírek jöttek

 

Egy ukrán tábornok a szárazföldi front miatt is kongatja a vészharangot. Elmondása szerint a keleti harctéren az oroszok 7-10-szeres túlerőben vannak az ukrán csapatokhoz képest, és ezért volt szükség a csütörtökön ukrán parlamentben elfogadott mozgósítási törvényre.

 

Jurij Szodol tábornok, aki Harkiv, Donyeck és Luhanszk régióban ténykedik, a Verhovna Rada előtt számolt be az eddig nem túl gyakran emlegetett információról a képviselőknek.

 

A törvényhozás ezt követően meg is szavazta a törvényt, de ezek után letagadhatatlan, hogy Ukrajna súlyos emberhiánnyal küzd.

 

A törvény új szabályokat vezet be, de nagyon úgy fest, hogy az eredeti verzióval szemben nem korlátozza a mozgósított személyek szolgálati idejét, vagyis kikerült a javaslatból az a tétel, hogy 36 hónapos (három éves) szolgálati idő után a katonák leszerelnek. Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint Olekszandr Szirszkij vezérkari főnök, Zelenszkij közeli szövetségese kérte a korlát törlését a javaslatból. 

 

A dokumentum lényegében szigorítja a sorozási elvárásokat. A besorozható személyek alsó korhatára 25 évre csökkent, ugyanakkor a sorozási nyilvántartásba már minden 18 és 60 év közötti férfi köteles bejelentkezni, hogy a hadsereg számolni tudjon az rendelkezésre álló állomány tényleges méretével.

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!