Nyitókép forrása: canva.com

 

Rezeg a léc a Közel-Keleten. Irán szombatról vasárnapra virradó éjszaka indított támadása súlyos eszkalációval fenyeget. Ám az orosz-ukrán háborúval ellentétben az érintettek igyekeznek elkerülni a szélesebb konfliktust. Még maga Irán is. Teherán 300 drónt, ballisztikus rakétát és cirkálórakétát indított meg Izrael ellen, ezek csaknem mindegyikét sikerült kilőni, majd az irániak közölték, hogy ezzel megtorolták azt az izraeli légicsapást, ami két iráni tábornok halálát okozta Damaszkuszban, és felszólította Izraelt, hogy ne küldjön „viszontválaszt”. A helyzet azonban továbbra is feszült, hogy egy sor ország a térségben leállított minden légiforgalmat a légterében további csapások veszélye miatt.

 

Irán két napra felfüggesztette a legnagyobb repülőtereiről induló járatokat – ebbe beletartozik az Imam Khomeini Nemzetközi Repülőtér is.

 

Az iraki közlekedési miniszter bejelentette, hogy lezárták Irak légterét és beszüntettek minden légiforgalmat.

 

Jordánia szintén lezárta égterét, ő nem csak az esetleges háborús helyzet miatt, hanem azért is döntött így, mert az izraeli hadsereg a rakétatámadások okán zavarja a GPS-jelet és a radarokat.

 

A csapásokról szóló első elemzések közül néhány úgy véli, hogy Irán stratégiai hibát követett el. A palesztinok, arabok és a globális dél eddig Izraelt tekintette agresszornak a gázai háború miatt. Most azonban az történt, hogy azok, akik keményen ostorozták az izraelieket a gázai események miatt, most kénytelenek voltak elítélni az iráni csapáskísérletet is.

 

Ez persze nem jelenti azt, hogy létrejönne Iránnal szemben egy amerikai-arab-izraeli tengely, de a kommunikációs térben azonban már nem lehet olyan fekete-fehéren Izrael kárára festeni a képet, mint eddig. Azoknak egy része, akik a gázai hadműveletet eddig elítélték (palesztinok, arabok, nyugati progresszívek), Irán támadását látva a közösségi üzenőfalakon örömujjongásba kezdtek. Ennyit a kettős mércéről.

 

Antonio Guterres ENSZ főtitkár elítélte az iráni csapásokat és az eszkalációra tett kísérletet, és inden érintett felet önmérsékletre szólított fel – eddig ilyen üzeneteket elsősorban Izraelnek címzett az egyébként portugál baloldali politikus, exkormányfő (ez azért érdekes, mert Nyugat-Európában a zsidóellenesség zászlóvivői egyre inkább a bal- és szélsőbaloldali csoportok – a szerk.).

 

A hírek szerint az izraeli ellen indított drónokból többet az amerikaiak, a britek és a franciák lőttek ki.

 

Az Egyesült Államok és Kanada Izrael mellett és Irán ellen foglalt állást, ugyanakkor Washington leszögezte, hogy nem fog részt venni Izrael válaszcsapásában, ha lesz ilyen. Ez a bejelentés azután érkezett, hogy Teherán dühösen megüzente, hogy a konfliktus kizárólag rá és a „szélhámos izraeli kormányra” tartozik, és távolmaradásra szólította fel az USA-t.

 

Óvatosan közelítenek a helyzethez a közel-keleti országok is. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek „mélységes aggodalmuknak” adtak hangot egy esetleges közel-keleti eszkaláció miatt. Szaúd-Arábia önmérsékletre szólított fel, az Emírségek pedig a diplomácia fontosság hangsúlyozta.

 

Az EU egyeztetett Iránnal (emlékeztetőül: a nyugat-európai országok évekig dolgoztak azon, hogy az iráni olajat beengedjék a világkereskedelem vérkeringésébe), és Josep Borrel is önmérsékletre szólított fel, elítélte az iráni dróntámadást, majd jelezte, hogy az EU külügyminiszterei kedden fognak tárgyalni a témáról.

 

A vasárnap délutáni hírek szerint lesz az ügynek folytatása, már csak az a kérdés, hogy mennyire lesz durva az izraeli viszontválasz és hogy az szélesebb háborúvá emeli-e a konfliktust. A CNN-nek egy izraeli tisztviselő jelezte, hogy mindenképpen lesz válaszcsapás Izrael részéről, de a döntéshozók nem értenek egyet annak mértékében és típusában.

 

A gazdasági  vonalról is érdemes pár szót ejteni. Izraelben különösebb befektető hangulatváltozás nem történt – tegyük hozzá, hogy ott teljesen más ingerküszöbbel dolgoznak, mint például Európában. Irán azonban súlyosabb szankciókra számíthat, amit a piac elkezdett beárazni, és szabadesésbe kezdett az iráni valuta, a riál a dollárral szemben.

 

Tekintettel a körülményekre, Irán valóban rosszabbul kerülhet ki az általa elindított eszkalációból, mint Izrael. Ebből a szempontból Ebrahi Raiszi iráni elnök hiába szónokolt „megleckéztetett cionista rezsimről”, a kép egyelőre másról árulkodik. Ám nem csak Irán került kényszerpályára, hanem Izrael is, és Tel-Aviv tovább ronthat saját helyzetén, ha rosszul számolja ki a válaszcsapás mértékét.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!