Heti sajtófigyelő: Rabszolgatartás szlovákiai áldozatokkal, Maďarič iráni látogatása és a szlovák turizmus sikerének titka

Eheti sajtófigyelő összeállításunkban is a külföldi sajtó Szlovákiáról szóló híreit gyűjtöttük össze. Az angol nelvű médiában az amnesztiák ügye már kevésbé visszhangzik, de Skócia még mindig a cseh-szlovák „bársonyos elválást” hozza példaként saját függetlenedésére, de például azt is megtudhatja, miért utazott Marek Maďarič Iránba. 

Modern rabszolgaság

Elsősorban szlovákiaiak, romániaiak, lengyelek és britek az áldozatai a „modern rabszolgatartásnak” Yorkshirben – írja a BBC. A brit közszolgálati adó oknyomozó riportja szerint azok száma, akik emberkereskedelemnek, kizsákmányolásnak illetve rabszolgatartásnak (személyi szabadság korlátozása) esnek áldozatul, az elmúlt 3 évben megduplázódott, jelenleg 330 főről tudnak.

   

Peter Kažimír is esélyes az Eurócsoport elnöki székére

Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter az egyik lehetséges utódja Jeroen Dijsselbloemnek, aki jelenleg holland  pénzügyminiszterként tölti be az Eurócsoport elnöki tisztét. Dijsselbloem valószínűleg már nem lesz miniszterelnök, miután pártja hatalmasat bukott a múlt hónapi választásokon.

Olaszország és Spanyolország pedig a legutóbbi, Máltán megrendezett EU-csúcson is hangot adtak azon követelésüknek, hogy Dijsselbloem mondjon le eurócsoportbeli tisztségéről, mert a dél-európai országokra (s főleg Görögországra) tett egy nagy felháborodást kiváltó megjegyzést: nem lehet minden pénzt piára és nőkre költeni, és aztán segítségért rimánkodni.

Az Eurócsoport az eurozónás pénzügyminiszterek nem hivatalos testülete, ahol a „közös kihívások“-ról folytatnak egyeztetéseket. Hagyományosan valamelyik kis ország adja a testület elnökét (vagyis nem Németország, Franciaország és Olaszország). A lehetséges utódok között szerepel még a spanyol de Guindos, az osztrák Hans Joerg Schelling és a máltai Edward Scicluna.

Mivel az Unió három legfontosabb vezetői tisztségét már az Európai Néppárt vezetői töltik be, ezért valószínű, a szocialista jelöltek (mint amilyen Kažimír és Scicluna) nagyobb eséllyel indulhatnak. A témához tartozik, hogy az Európai Központi Bank (ECB) fő döntéshozó szervezete az Igazgatótanácsból és a nemzeti bankok kormányzóiból áll. Az igazgatótanácsban azonban eddig még sosem kapott helyet posztkommunista ország bankkormányzója, pedig többek között a monetáris politika is az igazgatótanács hatáskörébe tartozik. (Boomberg.com)

A The Washington Post útleírása Szlovákiáról – keserédes olvasmány

Szlovákiáról már több olyan útleírás is megjelent, melyeket olvasva a felvidéki magyar embernek akaratlanul is szöget üt a fejébe, hogy mindaz a szépség, történelmi emlék és látványosság, amire ez az ország büszke lehet, jóval Ľudovít Štúr megjelenése előttre datálható (1920-ról már nem is beszélve).

Erica Rosenberg, a Washington Postban írt beszámolója azért nem csak a pozitívumokat tartalmazza. A hölgy ugyanis Budapestről indult Varsó felé, és bár barátai arra figyelmeztették, ne is fecséreljen időt Szlovákia bejárására, ő mégis útba ejtett pár szlovákiai várost – elsőként Kassát. A cikk elején leszögezi, hogy Csehországot évente 100 ezer amerikai turista látogatja meg, Szlovákiát csak 40 ezer, és többségük csak átutazik a szlovák fővároson Prágából Budapestre tartva.

Kassán a nagy szocialista épületeket látva először igazat adott barátainak (szállásán még a hűtő sem működött), de aztán felfedezte a Kassai dómot, Kassa történelmi főutcáját (elégedetten konstatálta, hogy kávézóból van bőven, és értenek angolul is), a Kassai Nemzeti Színházat, a zenélő szökőkutat. Ezután Lőcsére utazott, ahol szintén a barokk, gótikus és reneszánsz épületeket csodálhatta meg. Lőcséről továbbindulva a Szepesi várat látogatta meg, ami Közép-Európa legnagyobb vára, és a UNESCO Világörökség része.

A teljes útleírás itt olvasható, azonban egy szó mint száz: Erica Rosenberg cikkében lelkesen ajánlotta Szlovákiát a többi utazni vágyónak, mint az egyik legszebb európai célállomást. Adódik a kérdés: vajon mivel tud hozzájárulni a mai Szlovákia ezekhez a történelmi emlékekhez.

Mit keresett a szlovák kulturális miniszter Iránban?

Együttműködési Memorandumot írt alá szombaton Teheránban az iráni kulturális miniszter, Reza Szalemi-Amiri és szlovák kollégája, Marek Maďarič. Szalehi-Amiri reményét fejezte ki, hogy a memorandumnak köszönhetően tovább mélyülnek a „kulturális és politikai“ kapcsolatok. Hasonlóan vélekedett a szlovák kulturális miniszter is. Irán a Közel-Kelet legnagyobb siíta hatalma, jelenleg Oroszországgal együtt Bassár el-Aszad kormányát támogatja a szír polgárháborúban. (The Tehran Times)

Szlovákiai állatkísérletek és a skót függetlenség

Szlovákia az első uniós tagállam, aki számot adott arról, mennyi állatot és milyen kísérletekre használt fel. 2016-ban összesen 12 855 állaton kísérleteztek szlovákiai kutatók, ami 5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A felhasznált állatok 95 százaléka rágcsáló volt, és kicsit meglepő módon több patkánnyal kísérleteztek, mint egérrel. (speakingofresearch.com)

Skóciában még mindig Szlovákia példáját hozzák fel a függetlenedés sikerességére. A skót önállóságot támogató National nevű skót lap publicistája, Martin Harman szerint a cseh-szlovák példa jól illusztrálja, hogyan mehet végbe egy „bársonyos elválás”. Szlovákia és Csehország lakosságának számát tekintve nagyon hasonló helyzetben voltak, mint Anglia és Skócia. Ráadásul – hívja fel a figyelmet a cikk – Martin Votruba, a Pittsburg Egyetem professzora szerint – aki egyébként a „bársonyos elválás” neves szakértője – a cseh és a szlovák gazdaság teljesítőképessége közti különbség most kisebb, mint a közös államban volt. (The Nationalist)

Nagyot bukik Szlovákia az Északi Áramlat 2-n

A ciprusi Famagusta Gazette című lap szerint Szlovákia a nagy vesztese az Északi Áramlat 2 tervezett megépítésének, ami elkerülve a balti országokat és Lengyelországot, Oroszországból közvetlenül szállítana földgázt Németországba.

”Szlovákia sokat veszít, mint központi földrajzi adottságokkal bíró ország”

Idézte a lap Nolan Thiesent, a GLOBSEC Intézet Energiaprogramjának vezetőjét, aki szerint Szlovákia 750 millió eurótól esik el, ha nem lesz többé tranzitország. Ráadásul „Szlovákia nem tehet semmit ebben a pillanatban, kénytelen kivárni, hogyan alakulnak az események”.

Körkép.sk

Nyitókép: unvired.com