Hetven éve írták alá Budapesten a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt. A kikényszerített paktum évfordulójára a közmédia műsorokkal emlékezik.
1946. február 27-én egy diszkriminatív kisebbségpolitikai eszközökkel kikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény született. A szerződés aláírása után nem sokkal pedig elindult az első, emberekkel teli marhavagon a tisztán magyarlakta csehszlovákiai területekről, Magyarországra.
A felvidéki magyarok második világháborút követő kálváriájáról, a kitelepítésekről és deportálásokról emlékeztek meg Komáromban. A református templomban Fazekas László püspök végezte az igehirdetés szolgálatát, a nézők a szertartásba vasárnap kapcsolódhatnak be (február 28., Duna World 13.20).
„Több tízezer ember kitelepítését szervezték meg, hogy azoknak a helyére olyanokat hozzanak, akik magukat szlováknak vallják – emlékezik a felvidéki magyarság nehéz napjaira a főpásztor. – Nagyon zavaros időszak volt, s kitervelői nem is tudták először, hogy hogyan fogjanak neki, de egy céljuk volt: Csehszlovákiát homogén országgá tenni.”
Ezt követően láthatják a nézők Egy tollvonás egy nép sorsa címmel Bartók Csaba kétrészes dokumentumfilmjét. A kordokumentum szintén a csehszlovák-magyar lakosságcserének állít emléket. A történet a Kassa–vidéki járásban található Perényben kezdődik, ahonnan a lakosság 75%- át telepítették ki.
A film legnagyobb eredménye, hogy az alkotóknak „utolsó percekben“ sikerült még tanúkkal igazolni a szégyenteljes kort, a gyászos hónapokat, amely alatt közel 100 ezer felvidéki magyart Magyarországra telepítettek, és megközelítőleg 40 ezer honfitársunkat Csehországba deportáltak, adtak el „rabszolgának” (Duna World 14.20, 15.25).
DUNA TV
Megosztás:
Címkék: Bartók Csaba csehszlovák-magyar lakosságcsere deportálás Egy tollvonás egy nép sorsa felvidéki magyar Főoldal kitelepítés lakosságcsere lakosságcsere-egyezmény
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.