Soha többé ilyet! – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen Budapesten.
A fideszes politikus, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja kiemelte: senki sincs felkészülve arra, hogy egyszer csak parancsba kapja, el kell hagynia a házát. Lakosságcserék ugyanakkor a mai napig folynak a világ különböző részein, az emberi történelem, az emberi természet ugyanis magától nem változik. Csak akkor, ha mi változtatunk rajta – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: a felvidéki etnikai tisztogatásról máig túl kevesen tudnak, sokáig nem lehetett beszélni róla.
Ma az a feladat, hogy olyan viszonyokat teremtsenek, amelyek megelőzik egyes helyzetek elmérgesedését és feloldják a konfliktusokat. Ehhez az első lépés, hogy megismerjük a történelmünket, megértsük a benne rejlő folyamatokat. A második lépés, hogy megismerjük azokat a tényeket, amelyek összekötnek bennünket, adott esetben a szlovákokkal. Végül el kell indítani olyan folyamatokat, amelyek ellentétesek a „csehszlovák nacionálkommunizmusból” öröklött, de velünk élő tendenciákkal – fejtette ki.
A Rákóczi Szövetség mindezen célokra alkalmas szervezet, feltárja a történelmi és a jelenlegi valóságot, de távlatokat is nyit, még ha ezek egyelőre csak a kisebbség számára jelentenek is követendő gyakorlatot.
Ugyanakkor úgy tűnik, megmozdult valami, a szlovák társadalom részéről is növekszik az érdeklődés a közös történelem, a két nép történelmi sorsközössége iránt – jelezte Németh Zsolt. Szerbiát említve kiemelte, hogy van példa a megbékélésre.
Németh Zsolt beszélt arról is, végig kell gondolni, mit lehet tenni a jobb szlovák-magyar viszonyért. A múlt megismerésével megtették az első lépést, most jön a második, amely hosszabb idei tarthat majd, és ehhez kell majd a nagy türelem. „Szelíden, mint a galambok, és okosan, mint a kígyók” – fogalmazott a Bibliára utalva, kiemelve a civil szervezetek, az egyházak szerepét is a diplomácia mellett.
Leszögezte: a kollektív bűnösség eltörléséért folytatott harcot nem lehet feladni, Benes dekrétumai nem maradhatnak érvényben, Esterházy János nem maradhat háborús bűnös, a nyelvhasználathoz való jogról nem lehet lemondani.
Nem mindegy azonban, hogy ezen célokért, milyen eszközökkel harcolnak – közölte, példaértékűnek nevezve a Rákóczi Szövetség küzdelmét a Minority SafePacken keresztül a nemzeti kisebbségek jogaiért. Bebizonyították, hogy a kisebbségi ügy egyúttal európai ügy is, és ezek után az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell vele – emelte ki.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az ünnepségre – utalva a 71 éve történtekre – 71 soros versét hozta el, amelyben családi emlékeit elevenítette fel az akkor történtekről.
Az ünnepségen átadták a Rákóczi Szövetség irodalmi és történelmi pályázatán nyertes diákoknak az elismeréseket.
A Felvidékről kitelepítettek emléknapját minden év április 12-én tartják az Országgyűlés 2012 decemberében elfogadott határozata alapján. Azért ezt a dátumot választották, mert 1947-ben ezen a napon kezdődött a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése Felvidékről. Az Országgyűlés határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.
MTI
Nyitókép: Dunacsún, 1946. november. Áttelepített magyarok egy csoportja. Az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény alapján felvidéki magyarokat telepítettek át a trianoni Magyarországra. Annyi magyar kényszerült elhagyni szülõföldjét, ahány szlovák önként hajlandó volt átköltözni Csehszlovákiába. MTI Fotó: –
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
