Nyitókép forrása: Tusnádfürdő, 2019. július 27. Orbán Viktor miniszterelnök előadása előtt a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd

 

A magyar nemzet ma birtokában azoknak a képességeknek, amivel meg tudja magát védeni és független tud maradni – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 30,. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) rendezvényén.

 

A hallgatóság ismét nagy tapssal köszöntötte Orbán Viktort, aki beszéde elején elmondta, megtiszteltetés számára, hogy 30 éven keresztül ott lehetett tusványoson.

 

Ahogy azt korábban a miniszterelnöki irodától jelezték, a magyar miniszterelnök ezúttal is stratégiai szellemben beszélt a magyar nemzet mögött és előtt álló kihívásokról.

 hirdetes_810x300  

 

„Az a jó, hogy ez a 30 év mögöttünk van, és nem előttünk”

 

fogalmazott a magyar kormányfő. Szerinte az elmúlt három évtized legfontosabb kihívása az volt, hogy a nemzet megtalálja a fennmaradáshoz szükséges, új létformáját.

 

„Ez nehéz volt, de most bizakodóan, tervekkel teli tarisznyával, az erősödés érzésével ülünk együtt”

 

– mondta, hozzátéve, hogy ez nem természetes állapot , hanem csoda.

 

Tusnádfürdõ, 2019. július 27.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2019. július 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

 

Lesz-e elég erő a következő 15 évhez?

 

Az elmúlt három évtized kihívásairól elmondta, hogy a legfontosabb ezek közül az ország szabadságának kivívása, majd a piacgazdaság és a demokratikus, a jogi és a politikai rendszer kiépítése volt. Ezután a „visszatért utódcsapatok” legyőzése volt a feladat, ezzel utalt az MSZP 1994-es győzelmére.

 

Kiemelte, ma a fő kérdés az, hogy van-e elég erő a következő 15 évhez.

 

„Filozófiailag közelítve a történelemnek van célja, mi viszont rájöttünk arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem a saját életünknek kell értelmet adni”

 

mondta a magyar miniszterelnök. Hozzátette, hogy az ő nemzedéke „történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére”.

 

„Igazságtalanul nehéz küzdelem ez. Írva van, hogy [az Úr] senkit sem próbál meg erőn felül. Ma a magyar nemzet birtokában azoknak a képességeknek, amivel meg tudja magát védeni és független tud maradni”

 

Orbán szerint Magyarország jelenlegi „biztató pályáját” külső veszélyek fenyegetik.

 

„A következő egy évben azt történik majd, hogy ezeket a támadásokat elhárítjuk, megvédjük Magyarország”

 

Szerinte ez már részben sikerült is azzal, hogy az uniós testületek élére nem Soros György jelöltjei kerültek.

 

„Megakadályoztuk, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos posztok élére, a bizottság élére pedig egy gyakorlatias szellemű, 7 gyermekes családanyát sikerült megválasztani”

 

Tusnádfürdõ, 2019. július 27.
Résztvevõk Orbán Viktor miniszterelnök elõadását hallgatják a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2019. július 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

 

Nehéz idők jönnek

 

Orbán kifejtette, hogy az EU elmúlt öt évben elkövetett hibákat aligha lehet majd a következő öt évben helyrehozni. Úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak nem szabadna beavatkoznia a migráció témakörébe, helyette létre kell hozni a „belügyminiszterek tanácsát”, és ehhez a testülethez kerülne minden jog- és hatáskör. (Ez magyarul annyit tesz, hogy az EB ne hozhasson a migránskvótákhoz hasonló intézkedéseket, a migráció kérdésében csak a tagállamok belügyminiszterei hozhatnának döntéseket).

 

Orbán szerint a gazdaságra nehéz idők jönnek, és a „nyugat-európai partnerek” gazdasági növekedési üteme elmarad majd a szükségestől. Beszélt arról, hogy gazdasági akciótervekre van szükség a magyar gazdaság megvédése érdekében.

 

Tusnádfürdõ, 2019. július 27.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2019. július 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

 

Demokrácia igen, liberalizmus nem

 

Beszélt az illiberális és liberális demokráciákról is. Úgy fogalmazott, hogy a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket fenn kell tartani, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis „demokrácia igen, liberalizmus nem”.

 

„Amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszoltuk, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni. Újragondoltuk, új elvi alapokra helyeztük a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát”

 

– mutatott rá.

 

Közölte: a liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet.

 

Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra, és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja

 

– sorolta a miniszterelnök.

 

Kijelentette: „a keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek”.

 

„Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, és a liberális internacionalizmussal”. Megjegyezte: „a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze”.

 

Körkép.sk, MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.