Nyitókép: Katona Vica

 

Április havát az ötvenes évek elejétől az erdők, fák, madarak hónapjaként tartjuk számon, tekintettel jogosultságára, hiszen a hosszú téli álom, majd pedig a márciusi első rügyfakadás után ilyenkor éled újjá a természet. Megjelennek a fák üdezöld friss levelei, melyek fokozatosan sűrű lombkoronává változnak, és vidám madárdaltól lesz hangos az erdő, a liget, a gyümölcsös kertek, a városi sétányok.

 

Tény azonban, az idei április kegyetlenül megtréfált bennünket, hiszen a néhány napos kellemes idő után éjszaki fagyokkal, havas-esővel visszatért a tél. A gyümölcsös kertekben a fák ágairól sok helyütt lefagytak a gyönyörű fehér és rózsaszín virágok, szegény termést ígérve erre a nyárra.

 

Mindezek ellenére a kizöldült világ élni akar. A természet törvényszerű, periodikus változásai alapján április hava rossz tréfai ellenére is az újjáéledés időszakát jelenti számunkra. Ennek tudhatóan a kalendáriumban két jeles nap is felhívja figyelmünket az élővilág óvására. 

 

 hirdetes_810x300  

Április elsejét a madarak napjaként tartjuk számon, mely a nagy természetkutató, zoológus, néprajzkutató Herman Ottó nevéhez kötődik, aki a 19 – 20. század fordulóján fejtette ki tevékenységét. Sokoldalúságát tekintve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának nevezik őt, hiszen számos munkát, tanulmányt írt a madarak életéről, amellyel a szántó-vető nép ismereteit kívánta bővíteni.

 

Finnországi táj, fotó: Katona Vica

 

„A madarak hasznáról és káráról” írt könyve, melyet 1901-ben adott ki a M. Királyi Földm. Miniszter, ma is lenyűgöző ismeretterjesztő olvasmánynak számít:

 hirdetes_810x300  

 

„Nem igen van a földkerekségnek oly népe, a mely a madár életének megvigyázásában és magyarázásában vetélkedhetnék a magyarral. 

VÉDJÉTEK A MADARAKAT!

Csak a tudatlan és gonosz ember bánthatja és irthatja a madarakat.
Bizony, csak a tudatlan és gonosz ember bánthatja a madarakat, mielőtt hogy meggyőződött volna, vajjon igazán káros-é az? Már mondottam is, de megismétlem, hogy magában a természetben nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van. Arra szükséges, hogy végezze az élő természetben azt a munkát, melyet más teremtmény el sem végezhetne. …”

 

Herman Ottó ismeretterjesztő munkálkodása hatására a madarak napját már az 1900-as évek legelejétől sok intézményben megtartják, többnyire iskolai rendezvények keretében.

 

Észtország, Tallin – tenger, fotó: Katona Vica

 

A másik jeles nap a Föld Napja, amelyet április 22-én ünnepelünk, s amelyre napjainkban óriási hangsúly esik. Nem csoda ez, hiszen pazarló életvitelünkkel feléljük a föld tartalékait, tehát védelmének fontossága különös figyelmet érdemel. A Föld Napját egy amerikai egyetemista kezdeményezte 1970-ben, aki nyilvánosan felemelte szavát a természet óvásáért. Ezt követően születtek az első törvények a levegő és a vizek védelmére, s azóta számtalan környezetvédő szervezet alakult a világban földünk óvásáért. 

 

Az előző évben ünnepeltük a kezdeményezés fél évszázados évfordulóját, így idén erre 51. alkalommal kerül sor. Az európai országok jelentős része, így Magyarország és Szlovákia is a 90-es évek elejétől kapcsolódik be a mozgalomba. Az idei év kiemelt témája a biológiai sokféleség megőrzése. Igaz, hogy az előző évhez hasonlóan, a vírushelyzet miatt tömegeket megmozgató rendezvényre nem kerülhet sor, de nem is a rövidtávú megmozdulásokra fektetődik a hangsúly. A lényeg, hogy mindennapi életünkbe iktassuk be saját környezetünk védelmét. 

 

fotó: Katona Vica

 

És hogy mit tehetünk mi magunk földünk élhetőségéért, melynek szikrányi szeglete saját lakhelyünk is? Elsősorban hagyjunk fel a pazaroló életmóddal, spóroljunk a villannyal, vízzel, gázzal, az élelemmel. Kísérjük figyelemmel, mennyi a családtagjaink napi fogyasztása, és aszerint vásároljunk, főzzünk. Ha mégis marad az élelemből, dobozoljuk be, és tegyük a fagyasztóba, jól jön az máskor. Meglátjuk, saját pénztárcánk szempontjából is hasznosnak mutatkozik a mértékletesség. A kenyeret, péksüteményt semmiképp se dobjuk a kukába! Készítsünk belőle pirítóst, kétszersültet, meleg-szendvicset, bundás-kenyeret, prézlit, vagy pedig megszárítva gyűjtsük össze állattartó ismerőseinknek. 

 

Ne vásároljunk folyton műanyag-szatyrokat, ha ügyelünk a meglévők tisztaságára, többször is használhatjuk ugyanazt. Ha elhasználódtak, váltsunk környezetbarát csomagolásra. Lehet ez bolti papírtáska, de megmaradt anyagból készített mosható textiltáska, vagy szép, vesszőből fonott kosárka is.
Ha lehetőségünk adódik rá, vásároljunk helyi termesztésű zöldséget, gyümölcsöt.
Használjunk kevesebb vegyszert a háztartásban, ezeket nagyon jól helyettesíti a citromsó, a szódabikarbóna, az ecet. 

 

Zöldítsük lakókörnyezetünket, ültessünk fákat, virágokat!

 

Közlekedjünk gyalog, kerékpáron, vagy tömegközlekedéssel. Az autót akkor vegyük csak elő, ha ez valóban szükséges.

 

Sárga sásliliom, fotó: Katona Vica

 

Kerüljük a túlfogyasztást minden szinten, csakis így menthetjük meg Földünket az utánunk következő generációk számára. Gondoljon mindenki saját gyermekeire, unokáira, dédunokáira, így talán könnyebb megérteni a lényeget.

 

„… Jól tudod Te édes Népem, hogy … értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez … (Herman Ottó)

 

Igazoljuk hát, hogy méltóak vagyunk Herman Ottó gondolatához, és közeledjünk mi is értelemből fakadó szeretettel és tisztelettel a Föld életet tápláló adományaihoz!

 

Buday Mária

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.