A SPOLU több tagja átigazolt a progresszívokhoz. Változások lesznek az EP-frakciókban is

Nyitókép forrása: SITA/Alexandra Čunderlíková

Michal Wiezik EP-képviselő, Martin Pekár a párt elnökségi tagja, Tamara Stohlová, Erik Kliment, Eva Kalkan és mások kiléptek a parlamenten kívül SPOLU-ból, és átigazoltak a Progresívne Slovensko-hoz. Wiezik átigazolása az EP-re is hatással lesz.

Irena Bihariová, a PS elnöke mai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a hozzá igazoló politikusok „értékes emberanyagot” képviselnek, amelyek hozzájárulnak majd a párt helyhatósági, EP és parlamenti választási sikereihez is. A PS-be most belépők példáját annak igazolásaként értékelte, hogy a progresszív párt vonzó „a tehetséges emberek számára”.

Wiezik a sajtónak elmondta, hogy azért lép át a PS-hez, mert olyan pártban akar dolgozna, melynek fontos a „létkérdést jelentő zöld témák” felvállalása. Átlépése az Európai Palament frakcióira is hatással lesz, a SPOLU (bár inkább áljobboldalinak mondható) az Európai Néppárt tagja. Wiezik kilép az EPP-ből, és a balliberális Renew Europe pártcsaládjába igazol át.

   

Pekár nem nagyon rejtette véka alá, hogy azért távozik a SPOLU-ból, mert a közgyűlés nemrég úgy döntött, hogy a SPOLU nem lép fúzióra a PS-szel.

Miroslav Kollár parlamenti képviselő, a SPOLU nemrég megválasztott elnöke szerint jobb várható volt a lépés, ám értékelte, hogy az elválás kulturált keretek között zajlott le. Ugyanakkor azt is elmondta a sajtónak, hogy a „zöld szárny a szeptemberi közgyűlés óta állandó tűz alatt tartotta” az egész pártot, ezért egyesek távozásában lehetőséget lát arra, hogy pártja végre a programalkotással foglalkozzon.

A PS és a SPOLU a 2020-as parlamenti választásokon koalícióként indult, így a bejutáshoz szükséges küszöb esetükben 7 százalék volt. Végül a PS elhibázott kampánystratégiája miatt 6,96 százalékkal parlamenten kívül rekedtek. A későbbi felmérések a PS-t az 5 százalékos küszöb környékére mérte, újabban pedig már 6 százalék körül a parlamentbe jósolják a közvélemény-kutató ügynökségek. A SPOLU azonban a választások után a mérhetetlen kategóriába süllyed, és azóta is mindössze 1-2 százalékot adnak neki az ügynökségek.

Idén tavasztól folyamatosan zajlottak tárgyalások a két párt fúziójáról, ám nem tudtak megállapodni az anyagiakon. Jellemző volt, hogy mindig kormányválság idején érezték elérkezettnek az időt az egyesülésre. A fúziót szorgalmazó előző SPOLU-s pártelnök, Juraj Hipš azonban hoppon maradt, helyette a közgyűlés inkább Miroslav Kollárt választotta elnöknek, aki ellenezte a pártegyesülést.

A SPOLU jobboldali liberálisként definiálja magát, ám a főbb kérdésekben ugyanúgy a balliberális álláspontok felé húz, mint az SaS vagy annakidején a Kolíková-szárny.

Körkép.sk