Nyitókép forrása: Photo by John Schnobrich on Unsplash  

 

Egyre kevesebb középiskolai végzős  választ szlovákiai egyetemet. Míg 2010-ben 136 ezren tanultak az egyeteme és főiskolák nappali tagozatán, addig 2020-ban számuk 96 ezerre csökkent.

 

A konzervatív Postoj.sk összefoglalója szerint a fő probléma a demográfiai hanyatlás, de ez csak az egyik oka a kedvezőtlen statisztikáknak. A második helyen az agyelszívás áll, amely most már nem csak tanulmányaikat befejező diákokat, hanem az egyetemi/fősikolai tanulmányaik előtt állókat is külföldre viszi.

 

Vannak olyan egyetemek, amelyeknek diáklétszáma egy évtized alatt a felére csökkent. A legnagyobb hanyatlást a Zólyomi Műszaki Egyetem szenvedte el. 2011-ben még 4600 diákja volt, ma alig 2000-en látogatják. A negtaív rangsorban a rózsahegyi Katolikus Egyetem szerepel, diáklétszáma tíz év alatt 53 százalékkal esett vissza. Szintén 50 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem is.

 

És ez a trend nem csak a regionális oktatási intézményeket érinti, hanem a nagy, központi jellegű egyetemeket is. Az Szlovák Műszaki Egyetemen 40 százalékkal kevesebb a diák, mint a 2010-es évek elején. Pedig a nemzetközi rangsorokban ez az egyetem szerepel a legjobban a szlovák intézmények közül.

 hirdetes_810x300  

 

A legtöbb oktatási intézmény szerint a probléma hátterében a demográfia áll. Tény, hogy 2011 és 2020 között a 20-24 éves korosztály létszáma 28 százázalékkal szűkült be Szlovákiában. Csakhogy, mint a fenti számok is mutatják, bizonyos egyetemeken a visszaesés ennél jóval nagyobb volt. Okokból tehát egynél több van.

 

 hirdetes_810x300  

 

Nem csak a demográfia

 

A Katolikus Egyetem a Postojnak megerősítette, hogy a demográfiai viszonyokon kívül a külföldi egyetem/főiskola preferálása is közrejátszik. Sőt, úgy látják, hogy a diákok tömeges külföldre vonulásában nagy szerepet játszanak egyes médiák, amelyek "minőségileg kifogásolható" felsőoktatási intézményekről cikkeznek, gyakran indokolatlanul. És persze, az okok között szerepel az ország általános gazdaság, politikai és társadalmi állapota.

 

A külföldön való továbbtanulás évről évre népszerűbb a végzős középiskolások körében. 2019-ben a szlovákiai főiskolások/egyetemisták ötöde külföldi oktatási intézményt látogatott. A leggyakrabban valamelyik cseh főiskolát vagy egyetemet választották. Csehországban a mostani akadémiai évben 21 ezer szlovákiai főiskolás tanul. Nagyjából annyian, ahányan a Comenius Egyetemet látogatják Pozsonyban.

 

A mediális hangulatkeltés egyébként nem légbőlkapott magyarázat. Egy 2018-as felmérés szerint a fiatal főiskolások 30 százaléka "a szlovák sajtóban festett negatív képpel" magyarázta külföldi iskolaválasztását. Az elsődleges ok azonban a külföldi egyetemek jobb renoméja volt, valamint a vonzó külföldi életvitel és munkalehetőségek, valamint a kutatói lehetőségek szélesebb lehetőségei.

 

Akit egyszer elengedünk, az később kisebb eséllyel tér vissza

 

Aki pedig egyszer külföldön megveti a lábát, az ritkán tér haza. Ráadásul általában a legjobb képességű érettségizetteket csábítják el itthonról a külföldi iskolák. Az Oktatáspolitikai Intézet kimutatása szerint a szlovák matematikai érettségik legjobbjainak fele külföldi egyetemet választ, arányuk pedig évről évre nő.

 

Így a fenti folyamat eredményeképpen a külföld fölözi le Szlovákia emberi erőforrása legjobbjainak tehetségét. Becslések szerint a külföldön tevékenykedő szlovákiai 25-35 éves kutatók és főiskolai oktatók 40 százaléka már egyetemet is külföldön hallgatott.

 

Nem nehéz kitalálni, hogy az agyelszívás hatásai a társadalom minden területére negatív hatást fejt ki. Öngerjesztő dinamóként hat a demográfiai hanyatlásra, negatívan befolyásolja a munkapiacot, csökken a gazdasági termelékenység, csökken az esély a magasabb hozzáadott értékű ágazatok megerősödésére, elveszti az utánpótlást a társadalom, az oktatási rendszer és a közéletre is látványosan rányomja bélyegét.

 

Tervek, ötletek vannak - rendszerszintű stratégia nincs

 

A minisztérium még mindig csak tervezi, hogy megoldásokkal rukkol elő. Ötletek persze vannak. Az uniós újjáépítési alapból kibővítenék ösztöndíjrendszert, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden évben az 1000 legjobban teljesítő érettségizett végzős 3000 eurós ösztöndíjban részesítenék. A hangsúly egyelőre a feltételes módon van.

 

Az nem meglepő, hogy a liberálisok által vezetett oktatási tárca egy új hatóság felállításával akarja minősíteni a felsőoktatási intézményeket, bár az kérdés, hogy rövidtávon hogyan segít ez az iskolákon. Korábban voltak próbálkozások az informatikai szakirányt választó főiskolai hallgatók támogatására is, de ez sem hozott semmilyen áttörést a negatív trend megfordításában.

 

Az viszont tökéletesen látszik, hogy rendszerszintű javaslat a politika részéről nem nagyon érkezik. Mintha az egészségügyi reformhoz hasonlóan az oktatás területén sem a helyzet javítása, hanem a jelenlegi áldatlan viszonyok költséghatékony elviselése lenne a cél - addig is a sokat dicsért "nyugati partnerek" egyetemeinek és munkaerőpiacainak helyzeti előnye  biztosítva van...

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.